Újból módosul a vámtörvény

Két évvel ezelőtt szinte alapjaiban megváltozott a vámtörvény, a paragrafusok nagyobbik részét érintették az akkor beterjesztett, EU-konform módosító indítványok. Most újból jelentős változások elé nézünk: novemberben kerül az Országgyűlés elé az újabb s ezúttal is az európai uniós jogharmonizáció jegyében készülő vámtörvény-módosítás. Ez várhatóan már hosszú évekre meghatározza a vámeljárásokban közreműködők munkáját.

A tervezet szerint 2003. január 1-jétől bárki képviselőt bízhat meg a vámeljárásokban a vámigazgatási eljárásban történő közreműködésre. A közvetlen képviselő a megbízója nevében és javára eljárhat, de nem rendelkezhet a vámáru fölött, míg a nagyobb kockázatot vállaló közvetett képviselő saját nevében, megbízás alapján tevékenykedik, így akár vámfizetésre is lehetne kötelezni. Információink szerint a szakmai egyeztetéseken a kormány-előterjesztés készítője, a pénzügyi tárca, valamint a vámhatóság és a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) képviselői egyetértettek abban, hogy közvetett képviselők kizárólag vámügynökök lehetnek majd, olyanok, akik megfelelő szakmai ismeretekkel és legalább hároméves gyakorlattal bírnak, s vámszempontból megbízhatónak minősülnek. Közvetlen képviselő viszont bárki lehetne. Sipos László, az MVSZ elnöke úgy véli, hogy a képviseleti jog meghatározásával végre jogilag tiszta helyzet áll elő, ugyanis a mai szabályozás alapján meglehetősen tisztázatlanok a felelősségi körök. Az elnök azt is a kedvező változások közé sorolja, hogy kibővül az ügyfél fogalma is: így a vámigazgatási eljárásban ügyfélnek kell tekinteni például a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is. Mai helyzetük meglehetősen felemás, ugyanis bár komplett vagyon felett rendelkeznek, több, vámmal kapcsolatos jogosítványuk hiányzik.

A vámtörvény-módosítás érinti a vámszabad területeket és raktárakat is. Arnold Mihály országos vámparancsnok egy a napokban tartott konferencián kifejtette: nemzetgazdasági érdek, hogy a vonatkozó uniós jogszabályokat csak a csatlakozáskor vegye át Magyarország, mivel az ott működő vállalkozások adják a magyar külkereskedelmi forgalom 45 százalékát. Fontos, tette hozzá, hogy az érintett gazdálkodóknak elég idejük legyen a változásokra való felkészülésre. Az előterjesztés két jelentősebb módosítása szerint a vámszabad területek és raktárak kapuit a vámhatóság ellenőrizné, és az ott tevékenykedő vagy raktározó társaságok kötelesek lennének a VPOP által jóváhagyott nyilvántartásokat vezetni.

A módosító javaslat pontosan rendezi a vámbiztosíték-fizetési szabályokat is. Ennek értelmében kétmillió forint összegig a vámbiztosíték lehet: készpénz, átutalási postautalvány, banki átutalás, hitelintézeti bankkártya, vagy a vámhatóság által feljogosított szervezet kezességvállalása, vagy biztosítási szerződés, vagy kereskedelmi banknál vezetett vámszámlán rendelkezésre álló összeg.

A tervek szerint az is bekerülne a jogszabály szövegébe, hogy amennyiben a bevallott vámérték a vámhatóság nyilvántartásában szereplő összehasonlító értéknél több mint 20 százalékkal alacsonyabb, a vámhivatal az árut csak akkor adja ki, ha a vámteher különbözetére leteszik a vámbiztosítékot. (BJA)