Viharok a Budapest Aréna építése körül

1999. december 15. Lényegében máig tisztázatlan okok miatt leégett Magyarország legnagyobb, 12 500 főt befogadó sportlétesítménye, a Budapest Sportcsarnok (BS). A politikai szándék azonnal megvolt az újjáépítésre: előbb a tűz után épen maradt régi elemekre terveztettek új tetőszerkezetet, majd a teljes lebontás és új épület felhúzása mellett döntöttek, bár költségvetési források gyakorlatilag egyáltalán nem álltak rendelkezésre.

2000 végén a sportcsarnok felépítésére tendert írtak ki, amelyen öt pályázóból nagy meglepetésre a francia Bouygues- Horode konzorcium lett a győztes, megelőzve a Demján Sándor érdekkörébe tartozó, igen esélyesnek tűnő Arcadom Rt. és a brit Stadiovarios Co. szövetségét.

A francia ajánlat szerint a kétesztendős építkezés után a konzorcium húsz évre átveszi az üzemeltetést, amelyet többek között a Párizsban, Madridban és Brüsszelben üzemeltetési gyakorlatot szerzett Horode végez majd. A 2000 végi számítások szerint a csarnok felhúzása mintegy 23, húszéves működtetése további 42 milliárd forintba kerül. Az állam az átadásig semmit sem fizet, attól kezdve pedig 12 év alatt a teljes 65 milliárd "mintegy felét" köteles megtéríteni, amiért cserébe az utolsó forintok leszurkolása után a létesítmény köztulajdonba kerül, illetve bizonyos szint felett a nyereség felét is megkapja. (A projektet az OTP és az MKB közös hiteléből finanszírozták.) Mindaddig az állam évente csupán 20 napra veheti igénybe ingyenesen a sportközpontot. Az eredeti tervek szerint az építkezés 2002. augusztus 31-ig fejeződött volna be, míg a teljes átadásra december 31-én került volna sor. (Az Arcadom Rt. 2002. szeptember 30-ig fejezte volna be az építkezést, s ajánlata állítólag azért volt drágább, mert a környező terület rendezésének és a parkolóépítésnek a költségeit is tartalmazta.)

Az első botrány már a 2000 végi bontásnál kitört: a romokat nem azbesztmentesítették, így a veszélyes hulladék egy része a MÁV Keresztúri úti telepére került. Csak hosszas vita után sikerült elérni a mentesítést, ám a váratlan többletköltségek miatt a sittet megvásárló cég gyakorlatilag tönkrement.

A következő meglepetés az volt, amikor 2001 augusztusában a kormányfő bejelentette: a befektetők további 4-5 milliárd forintért rendezik a csarnok körüli területet is: 1200 férőhelyes parkoló készül (sokak szerint érthetetlen, hogy ez a már akkor is kötelező rész hogyan maradhatott ki az eredeti pályázatból), 30 ezer négyzetméteren emelt szintű városi teret alakítanak ki, felújítják a buszpályaudvart, postahivatalt, és sportmúzeumot is építenek. Az addig vállalt 25 milliárdos állami kezességet ezért - furcsamód a várt többletköltségek duplájával - 9,8 milliárddal megemelték. Ezzel a módosítással nyilvánvaló lett, hogy az eredeti átadási határidő nem lesz tartható.

Legutóbb az került napvilágra, hogy a kész csarnokot majdan üzemeltető Rendezvénycsarnok Rt. tulajdonosi szerkezetét igen sajátos módon változtatták meg a felek. A 2001. február 1-jei alapításkor közel 75 százalékkal bíró franciák 2001. október 1-jétől már alig 0,1 százalékot mondhatnak magukénak, a többi papír az államot képviselő sportminisztériumot gyarapítja. Az ok egyszerű: az eredeti szerkezet lehetővé tette a közbeszerzés kikerülését, a mostani rendben pedig egy szavazatelsőbbségi részvény biztosítja a franciák akaratának érvényesülését.

A kész csarnokot a Napi Gazdaság információi szerint inflációval korrigálva évi 25 millió (!) forintért bérbe adják a teljes egészében Bouygues-tulajdonú Aréna Üzemeltető Rt.-nek, enynyiből kellene a Rendezvénycsarnok Rt.-nek megoldani az épület fenntartását. A hiányt a gyakorlatilag egyedüli tulajdonos államnak kell kipótolnia. Emellett az átadás után meg kell kezdeni a 12 esztendőn át évi 3,8 milliárd forintnyi terhet jelentő (egyes források szerint a tőketörlesztések arányában csökkenő összegű) hiteltörlesztést is.

A kivitelező ráadásul a csarnok munkáival is megcsúszott, így most napi 19-26 milliós kötbér fenyegeti. Ezt a kártyát kijátszva az állam nem pénzt, hanem további ingyenes napokat kíván kisajtolni a konzorciumból, miközben választási fogásként a csarnok eredeti bekerülési költségét (23 milliárd forint) hasonlítja a 12 év alatt kamatokkal összesen fizetendő 45,6 milliárdhoz. Pedig ha évi 7 százalékos kamattal kalkulálunk, a kötelezettség jelen értéke 30,18 milliárd forint, ami az eredeti - üzemeltetési költségekből is részt vállaló - tervekkel pontosan egyezik.

A piacon többen arra gyanakodnak, hogy a BS felépítését kárpótlásul kapta a Bouygues, mert a Vegyépszer előnyben részesítése miatt kiszorult az autópálya-építésből (igaz, a csoport kőbányáit már nem sikerült megkerülni), ám a kormány mindenáron magához akarta édesgetni az M5-ös pálya koncessziós üzemeltetőjét, hogy rávegye: csatlakozzon a matricás útdíjrendszerhez. Bárhogy legyen is, egy biztos: a világon még soha, sehol nem épült fel másfél év alatt a Budapest Arénához hasonló modern sport- és szabadidő-komplexum.



A Budapest Aréna számokban



Az épületet, amely koncerteknél 12 500, sporteseményeknél 6500 néző befogadására képes, a legmodernebb, közvetlenül a tűzoltóságot riasztó jelzőrendszerrel szerelik fel. Három beépített vízágyúval szerelik fel, hat perc alatt teljesen kiüríthető, a veszélyzónát pedig már 2,7 perc alatt mindenki elhagyhatja. A nyolcezer négyzetméteres aréna küzdőterére gépkocsival is be lehet állni, így az eddigi három nap helyett 16 óra alatt lehet azt teljesen átalakítani, s akár vízzel is feltölthető.

Csillik Zita, az Aréna Üzemeltető Rt. szóvivője elmondta: már gőzerővel szervezik a jövő évi programokat. Egészen bizonyosnak látszik, hogy nem sokkal a március 15-ére ígért nyitás után atlétikai Eb-t rendeznek a csarnokban, majd B csoportos jégkorong-világbajnokságra is sor kerül. (Ezek az események az állam húsz ingyenes napját apasztják.)

A távlati tervek szerint az arénában minden második nap lesz valamilyen nagyszabású rendezvény. Ez már a mai állás szerint is 60-70 százalékban teljesül 2003-ban, noha az üzemeltető cég önállóan csak négy eseményt szervez: kihasználva az új technika minden lehetőségét, jetski- és látványmotorverseny mellett jégrevüt és táncshow-t is terveznek. Nem a sporté lesz azonban a főszerep: jövőre is megtartják a szokásos karácsonyi vásárt, lesznek koncertek, konferenciák, kiállítások is, ezek együttesen akár az események 75 százalékát is kitehetik. Úgy tudni: a franciák 2-3 év múlva már nyereséget remélnek.

Az épületet alapvetően rendezvényszervezőknek kívánják bérbe adni. Miközben a teljes komplexum napi néhány millióért kapható meg, a három 100 fő alatti és a négy akár 300 embert is befogadó terem bérletére minden esetben egyedi ajánlatot készítenek. Maga az aréna rugalmasan felosztható, így néhány ezres konferenciáktól egészen a 12 ezres monstre eseményekig minden igényt ki tudnak majd elégíteni.

Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy úgy hírlik: a Budapest Kongresszusi Központ és a vásárváros üzemeltetői rendkívül erős, bevételeiket komolyan fenyegető versenytársat látnak az Arénában.



Bouygues csoport



A ma 80 országban 125 ezer embert foglalkoztató, a világ harmadik legnagyobb építőipari vállalkozásának számító francia csoport 1952-ben eredetileg családi vállalkozásként jött létre. 1970-ben bevezették a párizsi tőzsdére, s a CAC40 indexbe is beletartozik. 1981-ben ők építették a Charles de Gaulle reptér kettes terminálját, 1984-ben megszerezték a harmadik legnagyobb francia vízművet, a Saur céget és az ETDE áramszolgáltatót. 1987-től az akkor frissen magánosított TF1 televíziócsatorna fő tulajdonosa (ma már 41,5 százalékot birtokol).

A kilencvenes években a csoporthoz tartozó Colas főként észak-amerikai cégek felvásárlása révén a világ legnagyobb útépítőjévé vált, a TF1 megszerezte az Eurosportot, a 67,1 százalékban tulajdonolt Bouygues Telecom pedig 1996-ban elindította mobiltelefon-szolgáltatását.

Tavaly a csoport 8 százalékkal hízó árbevételének 25 (2000-ben: 18) százalékát a telekommunikáció és a média (Bouygues Telecom, TF1) adta, míg 11 (12) százalékot a különféle szolgáltatások (Saur, ETDE) hoztak. Eközben a Bouygues Construction (építőipar), a Colas (útépítés) és a Bouygues Immobilier (ingatlanhasznosítás) céghármast összefogó építőipari ágazat jelentősége 69,6-ről 63,5 százalékra csökkent. A külföldi értékesítés 2001-ben - hasonlóan a megelőző esztendőhöz - árbevétele 37 százalékát tette ki. Az idén tavasszal 750 milliós kötvénykibocsátást lebonyolító Bouygues hosszú lejáratú hiteleit a Standard & Poor's 2001 szeptembere óta az előkelő A kategóriába sorolja.