Alkotmánysértő az üzletrészvétel
Sérti az alkotmány hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezését a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek tavaly óta tartó állami felvásárlása, mert az Orbán-kormány önkényesen határozta meg a tulajdonosok körét, akiknek vételi ajánlatot tett - állapította meg vizsgálatában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. A szabályozáson a Medgyessy-kabinet sem változtatott, bár a választási kampányban és programjában erre ígéretet tett.
Az állami üzletrészvétellel kapcsolatban azért indítottam eljárást, mert a jelenlegi gyakorlatot több panaszos is sérelmezte beadványában - nyilatkozott a Világgazdaságnak Lenkovics Barnabás.
Hozzátette: a visszásság megszüntetése érdekében már indítványozta Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hogy a kormány haladéktalanul hozzon intézkedéseket. Az alkotmányos visszásságot úgy lehet felszámolni, ha az állam minden olyan tulajdonosnak vételi ajánlatot tesz, aki az 1992-es szövetkezeti vagyonnevesítéskor üzletrészt kapott, illetve azóta akár vásárlás vagy ajándékozás révén is üzletrészhez jutott - közölte az ombudsman.
Lenkovics szerint az államnak nem volt alkotmányos kötelezettsége arra, hogy az üzletrészeket megvegye. Az Orbán-kormány a "különböző üzletrész-tulajdonosok hátrányos helyzetének megszüntetését" mégis indokoltnak tartotta, ezért a felvásárlás beindítása mellett döntött. Ezt azonban diszkrimináció árán nem tehette volna meg. A biztos kérdésünkre leszögezte: az alkotmányosság helyreállításához most már elvileg valamennyi tulajdonosnak a jelenlegi gyakorlat szerint, vagyis az 1992-ben megállapított névérték száz százalékán kellene felvásárlási ajánlatot tenni. Ennél kisebb összeg csak akkor lenne megengedhető, ha a szövetkezeteket mára felszámolták, vagyis a cégnyilvántartásból is törölték. Ilyen esetekben az üzletrészek már nem léteznek, ezért itt az általános kárpótlási elveknek megfelelő, részleges kompenzáció is elképzelhető - tette hozzá.
Mint ismert, az Orbán-kabinet az üzletrészvételt eredetileg egy 2000-ben elfogadott törvénnyel kívánta elkezdeni, de a jogszabályt tavaly tavasszal az Alkotmánybíróság teljes egészében megsemmisítette a hozzá kapcsolódó végrehajtási kormányrendelettel együtt. Ezt követően a vásárlást - a parlamentet kikerülve - már csupán kormányhatározatokkal szabályozták. Először úgy döntöttek, hogy az üzletrészeket a működő szövetkezetek külső tulajdonosaitól veszik meg, majd a tranzakciót kiterjesztették e gazdaságok nyugdíjas tagjaira is. Később a csőd, felszámolás és végelszámolás alatt álló szövetkezetek külső tulajdonosai és nyugdíjas tagjai is vételi ajánlatot kaptak. Az ombudsman most ez utóbbi szabályozási csomagról állapította meg, hogy ez is - hasonlóan a 2000-ben elfogadott törvényhez - sérti az alkotmányos rendelkezéseket.
A vizsgálat szerint az állami vételből teljes egészében kimaradtak a már említett gazdaságok aktív tagjai. Szintén ebben a helyzetben vannak azok, akik 1999. december 31. után lettek külső tulajdonosok, illetve 2002. május 31. után váltak nyugdíjassá a működő gazdaságokban. Az állam egyetlen volt tulajdonosnak sem fizetett, ha szövetkezetük az 1992-es átalakulás után - felszámolás miatt - megszűnt. Így jártak azok is, akiknek a gazdaságok korábban üzletrészt juttattak, de valamilyen oknál fogva nem alakultak át. Végül nem kaptak vételi ajánlatot azok, akik nem eredeti, úgynevezett alanyi jogú üzletrész-tulajdonosok - illetve azok örökösei - voltak, hanem a "papírokhoz" piaci vásárlással vagy például ajándékozással jutottak.
Az alkotmányos visszásságok megszüntetése óriási, akár százmilliárd forinton felüli terhet róhat a költségvetésre - derül ki a Világgazdaság számításaiból. Az eddigi vétel már mintegy 65 milliárdba került. A kiadások jelentős része soha nem térül meg, mivel az üzletrészeknek több esetben semmilyen piaci értékük nincs, vagy az messze elmarad az 1992-es névértéktől. Az FVM korábbi összesítései szerint az aktív tagok 70 milliárdnyi üzletrészt birtokolnak, a megszűnt gazdaságok egykori üzletrészértéke pedig megközelíti a 40 milliárdot. Egy minisztériumi felmérés legalább 4-5 milliárdra taksálta azok üzletrészvagyonát, akik a már beindított vételi tranzakcióból valamilyen okból kimaradtak. A vásárlással vagy ajándékozással szerzett üzletrészek megvételével, illetve több más, most feltárt esettel pedig egyáltalán nem számoltak.
A kormány folytatja az üzletrészrendezést, amennyire a költségvetési lehetőségek engedik - nyilatkozott lapunknak Németh Imre agrárminiszter. Az eddigi döntések értelmében a megszűnt szövetkezetek volt tulajdonosainak a jövő év második felében, a többi alanyú jogú tulajdonosnak - vagyis többek között az aktív tagoknak és az eddigi vételből kimaradtaknak - 2004-ben kíván a kabinet vásárlási ajánlatot tenni. A miniszter elmondta: a megszűnt gazdaságok esetében a kárpótlás mértéke 30 százalékos lesz. Lapunk korábban úgy értesült, hogy a legnagyobb hátralévő tételt jelentő, aktív tagi felvásárlásnál az FVM 70 milliárd helyett legfeljebb 40-50 milliárdos kiadással számol, mivel a tárca szerint a tényleges felajánlás csak 60 százalék körüli lesz. Németh megerősítette: a minisztérium úgy ítéli meg, hogy az üzletrészrendezés összességében még további 60-70 milliárd forintba kerülhet. A költségeket csökkentheti, hogy az eddig megvett, 65 milliárdnyi állami vagyon eladásából 12-13 milliárdos bevétel várható.
Tiszteletben tartom az ombudsman megállapításait, de a vásárlással szerzett üzletrészek megvételére vonatkozó javaslatot semmiképpen sem tudom elfogadni - közölte Németh Imre. Megítélése szerint senki felé nem lehet követelésük azoknak, akik a piacon már eladták "papírjaikat". Az ily módon tulajdonhoz jutottak kizárását pedig már az Orbán-kormány is azzal indokolta, hogy nem akar kedvezni a spekulánsoknak.
-->
