Börtönbüntetés a korrupcióért
Az előterjesztések között szerepel, hogy a megvesztegetésben részesnek talált cégek nevét évente nyilvánosságra hoznák az EU hivatalos lapjában. Elkoboznák továbbá a korrupció révén szerzett vagyontárgyakat is.
A várhatóan ma elfogadandó kiegészítések arra szólítják fel a tagállamokat, minél előbb léptessék érvénybe a kerettörvényt annak érdekében, hogy az a tagjelöltek számára is "minél hamarabb" az átveendő közösségi joganyag része legyen. Az Európai Parlament azt szeretné, ha az elfogadandó kerettörvényt 2003 végéig a tagállamok saját nemzeti joganyagukba is átültetnék.
A készülő kerettörvény szerint mind az aktív, mind a passzív korrupció bűncselekménnyé nyilvánítandó, vagyis azt is börtönbe lehet csukni, aki jogszerűtlen előnyben részesíti az üzleti szféra valamely szereplőjét, és azt is, aki elfogadja ezt - tulajdonképpen a cégvezetőt. Sőt az erre irányuló kísérlet, ígéret, az ebben való közreműködés vagy segítségnyújtás is büntetendő.
A parlament arra is felszólítja a tagországokat, hogy teremtsék meg a jogi lehetőséget a korrupcióban bűnösnek talált személyek kiadatására, amennyiben a büntetendő cselekményt saját országán kívül követte el. A tanácsi kerettörvény szerint további büntetéseket is lehetne alkalmazni, mint például közszférától jövő támogatásokra való jogosultság megszüntetése, tevékenységi engedély visszavonása, kereskedelmi tevékenység lehetőségétől való megfosztás, legsúlyosabb esetben pedig jogi úton elrendelt kényszerfelszámolás. A most készülő kerettörvény az EU 1998-ban elfogadott korrupcióellenes stratégiájába illeszkedik, és Dánia kezdeményezésére került napirendre. Egyik fő célja, hogy megvesztegetéses bűncselekményekért természetes és jogi személyeket egyaránt hatékony, arányos és elrettentő büntetésekkel lehessen sújtani.
