Egy helyben topogás Brüsszellel

Nem könnyíti Magyarország helyzetét a versenyfejezet keretében az adókedvezmények jövőjéről Brüsszellel folytatott tárgyalásokon, hogy a többi csatlakozó állam - Lengyelország kivételével - már elfogadta Brüsszel pozícióját, szögezte le lapunknak Vargha Ágnes, a Pénzügyminisztérium európai integrációs főcsoportfőnöke. Ám - a magyar tárgyaló fél által az uniós csatlakozási tárgyalásokon képviselt nézet szerint - az egyedi sajátossággal bíró ügyekben egyedi elbírálásra van szükség. Nem szólva arról, hogy nem hasonlítható össze sem a problematika gazdasági súlya, sem pedig a jogi háttere a többi csatlakozó országéval, hangsúlyozta.

Magyarországon 48 céget érint az adókedvezmény átalakítása, míg a többi csatlakozónál csak néhányat. Ennek megfelelően nálunk a tét is nagyobb, egyes becslések szerint évi 100-150 milliárd forintnyi. (VG, 2002. október 10.)

Budapest továbbra is azt próbálja bebizonyítani, hogy a magyar fél által javasolt megoldás megvalósulása sem torzítaná jobban a belső piaci versenyt, mint Brüsszel indítványa. Folyamatosan zajlik az egyeztetés, ugyanakkor még nincs kitűzve hivatalos tárgyalási forduló. Továbbra sincs közeledés az álláspontokban: Brüsszel kitart amellett, hogy 2001-től, Magyarország pedig amellett, hogy csak 2003-tól öszszesítsék, számolják az adókedvezményeket.

Az érintett vállalati kör számára a tárgyalások alapján egyelőre nem látszik olyan megoldás, ami ne eredményezné egyesek jogainak valamilyen mértékű csorbulását, véli a főcsoportfőnök, hozzáfűzve: a mérték attól függ, milyen lesz a megállapodás konkrét tartalma. A közvéleményben elterjedtekkel ellentétben nem csak külföldi tulajdonú vállalatokat érint az alku, oszlatott el egy félreértést Vargha Ágnes. A 48 vállalat között valóban vannak multik, de éppen így megtalálhatók közöttük tisztán magyar vállalatok, valamint többségi, illetve kisebbségi magyar tulajdonúak is.

Némileg túldimenzionált az adókedvezmények sorsának ügye - derül ki egyébként szakértőkkel folytatott beszélgetéseinkből. Sokak szerint nem kell attól tartani, hogy minden külföldi vállalat kivonul Magyarországról, ha nem sikerül érvényre juttatni az eredeti magyar elképzeléseket e kedvezmények jövőjéről. Korántsem egyformán érinti a cégeket a kérdés: másként hat például a tőkeigényes tevékenységet folytató vállalatra, másként arra, amely nagy nyereséggel működik.