Gyengülő önkormányzati lobbi

Mégsem írják egészében felül a költségvetés önkormányzati fejezetét a koalíciós frakciók a képviselőcsoportok között zajló egyeztetések mai állása szerint - tudta meg a Világgazdaság -, noha korábban mindkét kormánypártban úgy vélték, több tíz milliárdos többlettámogatást kell "belobbizni" a helyhatóságoknak. A 2003. évi büdzsé tegnap megkezdett általános vitáján már csak mérsékelt hangnemben szóltak a kormányoldali frakciók az önkormányzati támogatásokról. A költségvetés beterjesztésekor az MSZP- és az SZDSZ-frakció is úgy látta, a büdzsé ezen pontjához biztosan hozzá kell nyúlni, a körvonalazódó megoldás azonban információink szerint "csak" egy az igazoltan rászoruló önkormányzatok támogatását szolgáló alap létrehozása lenne.

Továbbra is él még egy olyan javaslat is, mely szerint ötven százalékban csökkentenék az adóbevételek elvonását az érintett "gazdag" önkormányzatoktól, egyelőre azonban egyik - egymást nem kizáró - javaslatról sem született döntés. A módosító indítványokat legkésőbb szerdán kell benyújtani, a két kormánypárti frakció ekkor véglegesíti álláspontját. A PM szerint a rendszerben összességében "benne van a pénz", azonban tény, hogy számos helyhatóságnál az konkrétan nem jelenik meg: elég csak arra gondolni, hogy egy kistelepülésen nem jelent érdemi növekményt az, hogy jövőre az szja-bevételek öt helyett tíz százaléka maradhat náluk.

Nem számíthat sok sikerre a főváros sem: a BKV adósságának állami átvállalására minden bizonnyal sor kerül ugyan, de a Demszky Gábor által kért további 20 milliárd forintnyi plusztámogatásból egyre kevesebb látszik elérhetőnek.

Az egyeztetések jelenlegi állása szerint immáron az is elképzelhető, hogy Budapestnek - melynek kiemelt kezelését az önkormányzatok támogatása miatt amúgy is "bosszankodó" vidéki képviselők zöme nem is tartja indokoltnak - mindössze néhány milliárd forint pluszárbevétele lehet abból, hogy a Pénzügyminisztérium hosszú évek óta először engedi az inflációt meghaladó mértékben emelni a BKV jegyárait.

A tegnap kezdődött plenáris vita egyébként éppúgy szólt az idei költségvetésről, mint a 2003. éviről. A pénzügyminiszter szerint nemcsak az idei hiány elszaladásáért felelősek, de még a jövő évi büdzsére is kihatnak az előző kormány intézkedései. László Csaba kiemelte: ha az ország nem az EU-csatlakozás kapujában állna, akkor a gazdaságpolitikával szembeni hitelesség romlása miatt 2003-ban túlzott mértékű kiigazításra lenne szükség, szerencsére azonban ma már nagyobb a mozgástér.

Varga Mihály, a pénzügyi tárca előző minisztere ugyanakkor kizárólag a mostani kormányt tette felelőssé az államkassza hiányának 1450 milliárd forintra duzzadásáért. Szerinte a beruházások és a támogatások drasztikus mértékű visszafogása nem segíti Magyarország európai felzárkózását.

Az általános vitát csütörtökön fejezi be az Országgyűlés.