Gyorsuló külső egyensúlyromlás

A pesszimista piaci várakozásokat is meghaladó mértékű hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben szeptemberben. Az előzetes adatok szerint 351 millió eurót tesz ki a deficit, így az első kilenc hónap negatív szaldója már 2,4 milliárd felett van. A külső pozíciók romlására jellemző, hogy tavaly ilyenkor csak 0,8 milliárd euró alatti összesített hiányt jelzett a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A szeptemberi magas deficitért - immár szokás szerint - az idegenforgalom korábbiaknál alacsonyabb többlete és az áruimport meglódulása felel. Különösen utóbbi hatás volt erőteljes: a behozatal 21 százalékkal haladta meg a tavaly ősz eleji szintet. Bár az átlagosnál gyorsabban bővült a kivitel is (12 százalék), az olló így is nagyon kinyílt. Az első kilenc hónapban az import- és exportdinamikák között már 3 százalékos a rés.

A magas hiány a lakossági fogyasztás dinamikus bővülésének köszönhető - állítják a szakértők. A beáramló importtöbblet ugyanis fogyasztási célú, hiszen a vállalati szektor rendkívül viszszafogott beruházási tevékenysége nem okozhatja az egyensúly romlását.

A hiány gyors növekedésében a laza fiskális politika is meghatározó szerepet játszik - mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az idén 8,7 százalékos lehet a költségvetés GDP-arányos hiánya. A romló tendencia a jövő év első feléig kitarthat, erősebb korrekció - a lassuló belső keresletnövekedés, magára találó export révén - csak 2003 végén várható. Az idén 3,5 milliárd euró lehet az éves hiány, ami a GDP 5,3 százalékára rúgna. Jövőre a 4-4,2 milliárd eurós deficit a GDP 5,4-5,6 százalékát teszi majd ki - véli Török. Hasonló 2003-as hiányra számít Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. Véleménye szerint a megnövekedett bértömeg gazdaságba kerülésének idejét figyelve akár nagyobb hiányt is indokolna, de (többek között) a megtakarítási adatok arra utalnak, hogy a többletfogyasztás egy részét a lakosság előbbre hozta.

Az áruforgalom kedvezőtlen tendenciájára erősít rá a turisztikai ágazat idei gyenge teljesítménye. Az első kilenc hónapban 700 millió euróval kisebb bevételt produkált az ágazat, mint tavaly ugyanebben az időszakban, eközben a magyarok kiutazási kedve nem változott.

A magas hiány arról árulkodik, hogy a nemzetgazdaság eladósodik, hiszen a nem adóssággeneráló finanszírozási tételek (közvetlen tőkebefektetések és portfólióbefektetések egyenlege) a hiánynak mindössze egynegyedét fedezi. Az eladósodás minden bizonnyal a lakossági és a költségvetési szektort érinti.

Tovább növelné a hiányt, ha az MNB jövőre áttérne a tőkejövedelmek nemzetközi gyakorlatban alkalmazott elszámolására. E szerint ugyanis nem csupán a kivitt profit, hanem a külföldi tulajdonosok teljes nyeresége növelné a folyó hiányt, az újrabefektetett részt pedig tőkebeáramlásként a pénzügyi mérlegben számolnák el. Bár ez csupán technikai kérdésnek tűnik, a nemzetközileg összehasonlítható formában közölt deficit jóval magasabb lenne a mostaninál. Becslések szerint például 2000-ben 500 milliárd forintnyi profitot forgattak vissza a külföldi tőketulajdonosok a hazai vállalkozásokba. Ha ez a folyó mérlegben jelenne meg, akkor nagyjából 3 százalékponttal emelkedne a GDP-arányos hiány. Természetesen ez az összeg a finanszírozási oldalon is megjelenne tőkebeáramlásként, így a nemzetgazdasági pozíciók nem változnának. Viszont a pénzügyi piacok döntéseiknél gyakran szorítkoznak a folyó hiány mutatójára, márpedig egy 8 százalék körüli deficit könnyen elbizonytalanító hatású lehet. Feltehetően ez lehet az oka annak, hogy a Pénzügyminisztériumban nem támogatják a régóta tervezett módszertani változtatás jövő évi végrehajtását.