BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Házkutatás a főnök lakásán

Az árkartellgyanúba keveredett cégvezetők lakásán is lehessen rajtaütésszerű ellenőrzéseket végezni - javasolja az Európai Bizottság már jelenleg is kiterjedt jogosítványokkal rendelkező versenyjogi főigazgatósága. A kartellellenes fellépés szigorításáról már november folyamán megállapodhatnak a tagállamok.

Az illegális árrögzítő megállapodások ellen eddig csupán a cégek irodáiban kutathatott váratlan helyszíni ellenőrzések segítségével az Európai Bizottság. A most körvonalazódó hatáskör-kiterjesztés során a cégvezetők lakása is "razzia" célpontja lehet. A rajtaütésszerű vizsgálódások lakásra való kiterjesztésének Brüsszel szerint az az oka, hogy az elmúlt évek kartellgyanús esetei során egyre többször találtak olyan jelet, amely arra utalt: a vállalati "főnök" otthona sok érdekességgel szolgálhatna a bizottsági nyomozóknak, ha joguk lenne átkutatni.

A Financial Times értesülései szerint a brüsszeli javaslatról már november folyamán megegyezés születhet a tagállamok között, s az új rendelkezések 2004-től hatályba is lépnének. Mario Monti, az EU versenyügyi biztosa olyan változtatásokat szeretne beépíteni a rendszerbe, amelyek kellő eszközökkel és hatalommal ruházzák fel a brüsszeli illetékeseket, hogy a legkirívóbb esetekben eljárjanak. Egyes fővárosokban azonban amiatt aggódnak, hogy a kartellellenes eljárás átfogó reformját igen nehéz lehet az EU-bővítéssel egy időben a gyakorlatban is végrehajtani. Mások attól tartanak, hogy az európai bizottsági tisztviselők házkutatás felhatalmazása nemzeti jogszabályokba ütközhet.

A brit gyáriparosok szövetsége (CBI) viszont attól fél, hogy az uniós kartellreform hátrányosan különbözteti majd meg a szigetország kis- és közepes vállalatait a nagy cégekkel szemben. Ha ugyanis (a körvonalazódó egyezségnek megfelelően) a kisebb árrögzítéses ügyekben a nemzeti hatóságok lesznek jogosultak eljárni, akkor a brit törvények értelmében a kis cégek visszaéléseinek büntetése akár öt év börtön is lehet a cégvezetőknek, míg a nagyvállalatok ármegállapodá-saira (az európai jogot alkalmazva) csak pénzbírságot lehet kiszabni. Brüsszel szerint a nemzeti hatóságoknak is az uniós jogot kellene ilyen ügyben alkalmazniuk, de ennek egyrészt kétséges a gyakorlati érvényesülése, másrészt Nagy-Britannia esetében éppen a jelenlegi szabályok felvizezését eredményezné.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.