Nincs egyezség a keresetekről
Két hét múlva születhet egyezség az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a jövő évi keresetemelés és a kötelező legkisebb munkabér mértékéről, miután a pénteki plenáris ülésen nem jutottak közös nevezőre a felek.
Az 50 ezer forintos minimálbér bevezetése is jelentős terheket rótt az agráriumban, a kereskedelemben, a könnyűiparban és újabban az építőiparban tevékenykedő cégekre - hangsúlyozta Dávid Ferenc szóvivő. A szeptembertől bevezetett adójóváírás révén javult a minimálbérért foglalkoztatottak nettó pozíciója, ezért a munkaadók elfogadhatatlannak tartják az összeg bövelését - tette hozzá. Pedig a munkavállalók "finomított" ajánlattal érkeztek a fordulóra: a korábban 54 ezer forintos legkisebb bérre tett javaslatukból készek lettek volna engedni, azzal a feltétellel, hogy megvitatják azt az általuk összeállított, három pontból álló csomagot, amely a munkavállalók biztonságát lenne hivatott növelni. Ebben garanciákat kérnek arra, hogy a ciklus végéig a heti munkaidő 38 órára csökkenjen, a jövő évtől lépjen életbe a minimálbértarifa-rendszer, és a kormány szigorítsa a munkaügyi ellenőrzés rendszerét. A munkaadók nem zárkóztak el a csomag megvitatásától, és a kormányoldal is nyitottnak mutatkozott. A tárgyaláson megjelent Kiss Péter munkaügyi miniszter, aki javasolta: a szociális partnerek közösen vizsgálják az uniós bérszínvonal utolérésének lehetőségét.
A munkavállalói és a munkaadói oldal fenntartotta 6-10, illetve 3 százalékos jövő évi keresetemelkedésre tett javaslatát, és a kormányoldal sem módosított 3-4,5 százalékos álláspontján.
