Tagjelölti elvárások, fájó pontok

Az EU-tizenötök és a tagjelölt "tízek" külügyminiszterei ezúttal együttes ülésen tekintették át a csatlakozási folyamat állását. Értesülések szerint bizonyos szempontból már a végjátékokra jellemző "érdemi egymásnak feszülés" volt érzékelhető, midőn az érintettek meglehetős határozottsággal képviseltek egymást látszólag kizáró álláspontokat. Günter Verhuegen bővítési biztos a beszédében például kertelés nélkül "nem tárgyalhatónak" minősítette a múlt havi brüsszeli EU-csúcson kihordott "bővítési csomagot", külön is aláhúzva ezt a közvetlen agrártámogatások bevezetésének leendő időtartama és a felzárkóztatási alapok javasolt keretösszege kapcsán, valamint a fokozatosan növekvő költségvetési befizetések elutasítása esetében.

Kovács László utóbb erre reagált azzal, hogy mindez látható ellentmondásban van a dán miniszterelnök néhány hete Koppenhágában hangoztatott álláspontjával, miszerint a brüsszeli "bővítési határozat" az érdemi tárgyalásoknak nem a végét, hanem a kezdetét jelenti csupán.

További magyar igényként merült fel, hogy a közvetlen agrártámogatások mértéke már a tagság első évében is haladja meg a bizottság által javasolt 25 százalékot, az átmenet időtartama pedig legyen "a lehető legrövidebb". A magyar kormány emellett fenn akarja tartani annak lehetőségét, hogy a hiányzó mindenkori rész 50 százalékát saját forrásból kiegészíthesse a gazdák felé. A magyar delegáció azt is kezdeményezte, hogy a vidékfejlesztésre szánt támogatásoknál az EU teherviselése menjen fel 85 százalékra (a jelenlegi javaslat értelmében ez csak 80 százalék). Az EU-val szembeni pénzügyi mérleg tekintetében a magyar elvárás, hogy a 2004-es mérleg legyen kedvezőbb, mint az előző évi volt.

Kovács szerint a tagországok többsége nem lát módot arra, hogy a decemberi koppenhágai csúcson még érdemi tárgyalási téma maradjon az asztalon, míg a tagjelöltek nem óhajtják kizárni ennek lehetőségét sem.

Diplomáciai források szerint részben a tagjelöltek egyöntetű megnyilvánulásainak is tudható be, hogy a vita összefoglalásakor az EU-elnökség már némileg árnyaltabban és megértőbben fogalmazott, hangsúlyozva, hogy "rögzítették" a tagjelöltek által felvetetett "legfájóbb pontokat".

Az EU-országok miniszterei az együttes ülés után saját körben folytatták megbeszélésüket. Ekkor került sor a sajtóban már előzetesen kiszivárgott bizottsági javaslat megvitatására, miszerint célszerűnek tűnik 2004. május elsejében rögzíteni a tényleges csatlakozás céldátumát. A formális és végleges álláspontot minderről szintén a decemberi koppenhágai EU-csúcs hivatott majd megfogalmazni.