Tranzitállomásból célország
Az utóbbi években átrendeződött a nemzetközi műkereskedelem feketepiaca. Mivel nálunk is megnőtt az érdeklődés és a kereslet a régiségek és a műalkotások iránt, mára Magyarország - a korábbi tranzitállomás - célország lett a műtárgycsempészetben. Évről évre egyre jobbak a felderítési arányok - mondta lapunknak Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője. Tavaly 185 millió forint értékű régiség illegális forgalmát sikerült megakadályozni, az idén eddig százmillió forintot tesz ki a lefoglalt műtárgyak értéke.
A listát a különféle római és középkori pénzérmék vezetik, amelyeket különböző egyéb régészeti leletek követnek.
A sort ikonok és templomi kegytárgyak, festmények zárják. Főleg a volt szovjet tagállamokból, valamint a balkáni országok területéről áramlanak be értékes régiségek, műalkotások. Az előbbi államokból elsősorban olyan kegytárgyakat, ikonokat hoznak be, amelyek gyakran nem minősülnek igazi műkincsnek. Ennél értékesebbek a Romániából származó, a kereszténységhez kötődő kegytárgyak, templomi bútorok, amelyek szintén szép számmal szerepelnek a hazánkba irányuló illegális forgalomban. A műtárgyforgalomra is hatással volt a jugoszláviai háború - derül ki a vámhatóság felderítési adataiból -: az elhagyott múzeumok, régészeti lelőhelyek, templomok kifosztása, az így megszerzett kulturális javak külföldre szállítása, értékesítése fontos jövedelemszerző forrássá vált. Ebből a térségből főként római kori muzeális tárgyakat kísérelnek meg illegálisan az országba hozni - mondta a szóvivő.
Az illegális műkereskedők változatos trükkökkel igyekeznek kijátszani a pénzügyőrök éberségét. Sok esetben nemzetközi vámokmányok fedezete mellett közlekedő járművek legális rakománya közé próbálják elrejteni a műkincseket, de találnak a vámosok vonaton és személygépkocsiban eldugott régiségeket is. Az elkövetők nagy része külföldi (román, orosz, ukrán) állampolgár, de az utóbbi években egyre több magyar csempésszel is találkoznak a fináncok. Mivel a terület extraprofitot eredményez, a szervezett bűnbandák közül is egyre többen specializálódnak erre az üzletágra.
Az illegális szállítmányok kiszűrését segíti a kockázatelemzési módszer, de a vám- és pénzügyőrség nemzetközi kapcsolatait is igénybe veszi a csempészek leleplezéséhez. Mint megtudtuk, a külföldi bűnüldöző szervek többféle számítógépes nyilvántartási rendszert működtetnek. Nehezíti a felderítést, hogy a rendszerek nem kapcsolhatók össze. Az Interpol ugyan kifejlesztett egy speciális nyilvántartást, amely a nemzetközi körözés alatt álló tárgyak listáját tartalmazza, de ez jóval szűkebb, mint az illegális műtárgy-kereskedelemmel érintett kulturális javak köre.
A pénzügyőrök dolgát gyakran nehezíti, hogy bizonyos tárgyak meghatározása, besorolása a szakértőknek is nehézséget okoz. Ezért kötöttek megállapodást a Szépművészeti Múzeummal; a vámosok a múzeum által szervezett tanfolyamokon sajátíthatják el a felderítéshez szükséges legfontosabb tudnivalókat.
