Egyszeri okok a keresetemelés módjában
Egyszeri okokkal indokolható, hogy jövőre reál-, nem pedig bruttó bérnövekedésben állapodott meg az idén az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) kormányzati, munkaadói, illetve munkavállalói oldala. Az okok között szerepel egyebek mellett az, hogy még az OÉT harmadik tárgyalási fordulóján is erősen eltért a szociális partnerek elképzelése az ajánlás mértékét illetően.
Herczog László, a kormányzati oldal képviselője szerint jövőre a versenyszférára vonatkozó 2004-es keresetnövekedési ajánlás tekintetében az érdekegyeztetés visszatérhet a "régi kerékvágásba": azaz valószínűleg ismét bruttó béremelési ajánlásban állapodnak meg a szociális partnerek.
Az átlagosan 5,2 százalékos bruttó emelkedéssel megvalósítható 4,5 százalékos reálkereset-növekedési ajánlással - ami összhangban van a GDP várható bővülésével - kapcsolatban több kérdés felvetődik. Bizonyos kereseti sávokban ugyanis egyáltalán nem kell növelni a bruttó béreket ahhoz, hogy megvalósuljon a reálkereset emelkedése. Így az éves szinten bruttó 650 és 700 ezer, valamint bruttó 1, 35 millió és 1,5 millió forint között keresők fizetéséhez ilyen alapon "hozzá se kellene nyúlniuk" a munkaadóknak. Igaz, a foglalkoztatókra nézve nem kötelező az ajánlás betartása, s az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja: több munkahelyen meghaladja az országos ajánlást a béremelés.
Egyébként jövőre a minimálbéren foglalkoztatottak reálkeresete is gyorsabb ütemben nő az ajánlásnál. (TTE)
