Banktitkokat cserélnek

Az EU-tagok múlt heti megállapodása következtében az uniós joganyag részévé válik, hogy három tagország (Ausztria, Belgium és Luxemburg, továbbá az unióval e téren külön tárgyalásokat folytató Svájc) forrásadót vet ki a más EU-tagországok polgárai által nála vezetett bankszámlák betéti kamatára, a többiek pedig automatikus tájékoztatást léptetnek életbe az érintett adóhivata-lok között. Magyarország az információcserére kötelezett államok közé kerül jövő májusi EU-belépése után. A csatlakozási tárgyalások lezárását követően született és még a taggá válásunk előtt életbe lépő uniós jogszabályok ugyanis hazánkra is kötelezővé válnak.

Elvileg azonban van lehetőség arra, hogy hasonló ügyekben felülvizsgálati kérelemmel éljünk - tájékoztatta a Világgazdaságot Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője. Ennek külön intézménye is van, az interim bizottság éppen azt a célt szolgálja, hogy Magyarország felléphessen akkor, amikor egy újonnan születő jogszabály sértené alapvető nemzeti érdekeinket. Szakértők szerint azonban idehaza jelenleg nem tömeges jelenség a nyugati bankszámla (VG, 2002. december 4., 2. oldal), ezért a főszabályként érvényesülő információcserétől nem érdeke eltérnie hazánknak.

A büntető mértékű, 15 százalékról induló, de fokozatosan 35 százalékossá váló forrásadót azonban feltehetően Magyarországnak is alkalmaznia kell azokban az esetekben, amikor a külföldi kéri, hogy hazájának adóhivatala ne kapjon tájékoztatást nálunk elhelyezett betétjéről. Technikailag az automatikus tájékoztatás megoldható, az EU adóhivatalaiban - sőt, már nálunk is - erre külön intézmény, a központi kapcsolattartó iroda szolgál. Az APEH jelenleg nem tud "betekinteni" a magyar magánszemélyek magyar bankoknál vezetett bankszámlájába. A külföld felé azonban a kettős adóztatást kizáró egyezmények tájékoztatási cseréje keretében most is van lehetőség egy-egy személy betétje iránt érdeklődni - tájékoztatta lapunkat az adóhivatal.

Magyarországot egyelőre nem tájékoztatta hivatalosan az unió a megállapodásról, ezért hazánknak sincs hivatalos álláspontja - mondta el lapunknak Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője. Az adóhivatal azonban már most is ad információt eseti jelleggel külföldi hatóságnak a magyarországi bankbetétek után felvett kamatokról, ha a külföldi fél ezt kéri. A kötelező és automatikus információszolgáltatás viszont az APEH-et meglehetősen leterhelné - fejtette ki a szóvivő.

Magyarország és a nyugat-európai államok banktitokkal kapcsolatos szabályozása a legtöbb kérdésben hasonló, bár egységes EU-előírások hiányában nehéz az összehasonlítás - vélekedtek a lapunk által megkérdezett szakértők. A banktitok fogalmát Magyarországon a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996-os törvény határozza meg. A hazai szabályozással összefüggésben gyakran elhangzó bírálat: túl sok felmentést ad azzal a céllal, hogy a pénzintézet és az ügyfél mellett harmadik felek - különféle állami szervezetek, illetve nyomozó hatóságok - is hozzáférhessenek a banktitkokhoz. Szakértők szerint egyes állami szervek valóban indokolatlanul kapták meg a jogosultságot, azonban a bankok ügyfeleire, illetve azok vagyoni helyzetére és tranzakcióira vonatkozó bizalmas adatokba való betekintésre így is csak rendkívül szigorúan szabályozott feltételek mellett van lehetőség.

Az uniós harmonizáció bírálói szerint a Svájccal tető alá hozott egyezség dacára az információcsere (illetve a kamatadó) a megtakarítások még messzebbre vándorlását fogja eredményezni, hiszen valamennyi jelentős pénzügyi centrummal az EU nem tud megállapodást kötni.