Közúti áruszállítás előnyben
Az unió bővítését követően lényegesen megnő majd az új és a régi tagországok közötti áruforgalom volumene, a jelenleg meglévő szerkezeti különbségek pedig fokozatosan csökkenni fognak - összegzik a Deutsche Bank Research kutatói a témában született különböző elemzések megállapításait. Egyes becslések szerint 1998 és 2015 között 40 százalékkal nőhet a szállítások tonnakilométerben számított nagysága a tizenötök, illetve Magyar-, Lengyel-, Cseh-, Észtország és Szlovénia között. Ezen belül a közúti szállítás akár 70 százalékos mértékben is bővülhet, miközben a vasúti teherforgalom lényegében stagnálni fog.
Ennek eredményeként a sínen továbbított árumennyiség 2015-ben mindössze az összvolumen egyharmada lesz, jóllehet 1990 körül még a régióban átlagosan 55 százalék volt ez a szám. A vasúti szállítás térvesztését a szakértők szerint az sem állíthatja meg, ha az érintett országok politikai vagy környezetvédelmi okokból kiállnak a vasútfejlesztés mellett: a közúti árutovábbítás előretörése ugyanis a szállítmányok megváltozott összetételével - a tömegáruk súlyának csökkenésével és a feldolgozott vagy félkész termékek súlyának növekedésével - függ össze. A vízi szállítás várhatóan továbbra is csekély szerepet fog játszani. A modellszámítások tehát összességében azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai fuvarozási piac szerkezete fokozatosan közeledni fog a Nyugat-Európában megszokotthoz.
Az egységesülő európai fuvarozási piacon a kelet-közép-európai cégek sokkal - jelenleg mintegy 30 százalékkal - alacsonyabb árakat tudnak kínálni, mint nyugati versenytársaik. Ez az előny az elemzések szerint a csatlakozás után sem fog azonnal eltűnni.
