BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lesz-e Magyarországon is Disney park?

Romániában a múlt héten nyújtotta be a Dracula Parkról szóló tanulmányát a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó társaság, s ennek kapcsán itthon ismét felmerült: lesz-e ahhoz hasonló tematikus park, netán Magyarországon is megtelepedik a műfaj piacvezetője, a Walt Disney Co. A párizsinál némileg kisebb hazai Disney park 40-45 milliárd forintba kerülne.

Dan Agathon román turisztikai miniszter szerint Romániában három különböző típusú helyszínt vizsgált a nemzetközi tanácsadó: egy tengerparti, egy havasalföldi és egy hegyvidéki területet. A beruházás körülbelül 30 millió dollárba kerül, és várhatóan 2004-ben nyílik meg - ám a korábbi tervekben szereplő Segesvár helyett Bukarestben.

A franciaországihoz hasonló, de annál kisebb magyarországi létesítmény 2001-es áron 40-45 milliárd forintba kerülne a KPMG nemzetközi tanácsadó azon tanulmánya szerint, amely a Magyar Turizmus Rt.-nek készült a közép-dunántúli turisztikai fejlesztésekről. Úgy tudjuk, a KPMG a napokban befejezi a Fejér megyében lévő Tác melletti élménypark megvalósíthatósági tanulmányát, amit a Kárpátia Alapítvány rendelt meg. A parkban egy "mini Magyarország" és egy időutazásra épülő egység lenne. Más tervek szerint Gödöllőnél szafariparkot lehetne létrehozni, de több város vezetői is előszeretettel nyilatkoztak a már működő vagy tervezett vízi vidámpark szórakoztató központtá bővítéséről.

Sem a Disney cég, sem más érdekelt társaság eddig nem tárta fel a parkokra vonatkozó közép- és kelet-európai elképzeléseit, ám a tematikus parkok európai fejlődését figyelve biztosra vehető, hogy például a Disney társaság előbb-utóbb ezen a módon is megjelenik a térségben. (Kereskedelmi termékekkel már jelen van Magyarországon is több éve.)

Az utóbbi hetek fejleményei azt valószínűsítik, hogy ha a Disney vagy valamelyik másik nagy társaság valóban létesít egy központot Magyarországon, akkor az három-négy további helyszínen is elképzelhető. A legvalószínűbb egy Balatonhoz közeli térség a tótól északra vagy északkeletre, esetleg délnyugatra. A kormányzat kiemelten támogatja a sármelléki repülőtér fejlesztését, a Székesfehérvár melletti Börgöndnél pedig az angol Wiggins csoport már aláírta a volt katonai légikikötő bővítéséről szóló szerződést. Mindkettőről, sőt Ferihegy 1-ről is érdeklődött az ír Ryanair és más szuperolcsó légitársaság, s ez a parkba vonzandó csoportok miatt is fontos hír. Budapest, Bécs és a Balaton közelsége, a meglévő, a bővülő és az épülő infrastruktúra, valamint a már igen erős tranzitforgalom ideálissá teszi mindkét térséget, amelyek mindkét említett repülőtérről egy óránál kevesebb autózással elérhetők, Bécsből és Grazból gyorsvasút is kiépülhet, részben már működik is.

Az előzetes számítások szerint a párizsinál alig kisebb területű parkhoz - 2001-es árakon - 40-45 milliárd forintra van szükség. Ehhez korlátozott mértékben központi adókedvezmények igénybe vehetők, amik azonban Magyarország EU-csatlakozása utáni néhány év átmeneti könnyítését követően nem érvényesíthetőek.

Egyes szakértők szerint a keleti és északkeleti szomszéd országokból jövő látogatókra támaszkodva egy Debrecen környéki park sem kivitelezhetetlen.

Az úthálózat fejlesztése, a helyi adókedvezmények és az olcsó munkaerő miatt a korábbiaknál jobban figyel a külföldi tőke az ország keleti, északkeleti megyéire. Erre utal, hogy több jelentős külföldi kiskereskedői lánc máris jelen van a térségben, mert növekvő vásárlóerőre számít az érintett három megyében és a határ menti 50-70 kilométeres sávban Romániában, Ukrajnában és Szlovákiában. A négy megyében és a határok mentén több mint egymillióan laknak, számottevő a gyógyturizmus és a rokonlátogatással egybekötött bevásárlóturizmus. A debreceni repülőteret nemzetközivé alakítják, legalábbis ez szerepel a szaktárcához benyújtott és 2001-ben készült fejlesztési elképzelésben. A vasúti közlekedést bővítik. Az ingatlanárak 30 százalékkal is elmaradnak az ország középső területén tapasztaltaktól és még többel a fővárosiaktól. Szóba jöhet a főváros is, nevezetesen a Csepel-sziget északi csücske. A főváros vezetése régen tervezi a Belváros megnyújtását és a Duna partjainak hatékonyabb, hosszanti kihasználását. A Csepel-sziget északi végén egy 200 hektáros vegyes hasznosításra kijelölt terület található, ez jól kapcsolódik a Duna-partokhoz, szabadon beépíthető, egy ott felépítendő parkba érkezők Budapesten is többet időznének és költenének a szokásosnál. Tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető, és Bécsből hajók is kiköthetnének, mivel az általános rendezési tervben is szerepel egy kikötő kialakítása. Szálláshelyek Dél-Budán, Dél-Pesten és a Ferencvárosban máris létesülnek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.