BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rászorultak ingyenes ügyvédje

A tavasszal kerül a kormány elé az állami jogi segítségnyújtásról szóló törvénytervezet, amely a mainál szélesebb körű és differenciáltabb támogatásban részesíti a rászorultakat a jogérvényesítésben. A forrást egy elkülönült állami pénzalap fedezné.

A mindenkori nyugdíjminimum mellett várhatóan a minimálbér összege lesz az a jövedelmi értékhatár, ameddig költségkedvezménnyel juthat jogi segítséghez a rászoruló. Az öregségi nyugdíjminimum alatt teljes, a fölött részbeni ingyenességet nyújtana a leendő jogszabály. A polgári jogi esetek mellett munkajogi és családjogi kérdésekben is igénybe vehető lesz az állami jogi segítség. A kedvezmény azonban nem érvényes feltétlenül mindenkire, akit jövedelme alapján megillet: a kérelmező egyéb körülményeitől, illetve a konkrét ügy jellegétől is függhet, hogy részesül-e valóban a támogatásban - nyilatkozta a Világgazdaságnak Demeter Judit, az igazságügyi tárca főcsoportfőnöke.

Így ingatlaneladás, vagy válóperes vagyonmegosztási vita esetén alapos mérlegeléssel dönthető el a rászorultság. Ugyanígy mérlegelni kell azt is, nem rosszhiszemű, vagy alaptalan-e a per.

A készülő, a nép ügyvédjeként funkcionáló intézményrendszer nem teszi fölöslegessé a pártfogó ügyvédi és a kirendelt védői tevékenységet, szögezte le. Ám szükségesnek látszik díjazásuk egységesítése a jogi segítségnyújtás keretében majdan perbeli képviseletet ellátó ügyvédekével.

A törvény célja: az állam kellő támogatásban részesítse a rászorulókat jogaik hatékony érvényesítésében, védelmében. Kívánalom az is, hogy a szabályozás a lehetőség szerint tehermentesítse a bíróságokat, hatóságokat, és ezzel hozzájáruljon a költségvetési források ésszerű felhasználásához. A tervek szerint a ma is létező segítségnyújtási formák - a mentességek és kedvezmények, vagy a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő intézménye - kiegészülne az ingyenes vagy kedvezményes díjazású jogi tanácsadással, illetve okiratszerkesztéssel. A szolgáltatást önkéntes ügyvédek és közjegyzők, illetve civil szervezetek látnák el jogszabályban megszabott fizetségért. A tevékenység forrásait - a felhasználás ellenőrzése végett - az e célra létesítendő elkülönült állami pénzalap vagy költségvetési előirányzat fedezné. A rászorultságról a tárca átszervezendő megyei ügyfélszolgálatai döntenének, határozatuk ellen az alapkezelő testülethez vagy a minisztériumhoz lehet fellebbezni. A rendszer kiépítésének költségeiről előzetes hatásvizsgálat készül, amihez az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatala is segítséget ad.

A tervezetet tavaly decemberben bocsátották társadalmi vitára. A beérkezett javaslatokat tegnap tárgyalták meg a minisztériumban. Demeter elmondta: felmerült, hogy az ügyvédek és közjegyzők mellett más jogvégzettek is részt vehessenek a szolgáltatásban. Ám a tárca kifejezetten az ügyvédi és a közjegyzői közreműködésben látja a szakmai garanciákat. Elfogadható ugyanakkor a fizetségükre vontakozó javaslat: tanácsadásért, okiratszerkesztésért a 2000, perbeli képviseletért a 4000 forintos óradíj, ami százszázalékos emelés.

Az átdolgozott koncepció februárban, a törvénytervezet április végén kerülhet a kormány elé.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.