Magyarország az egyetlen kelet-közép-európai állam, amelynek gazdasága 2002 végén "távolabb" volt az Európai Unióétól, mint az év közepén - legalábbis a Deutsche Bank Research strukturális konvergenciaindexe szerint. A most közzétett, decemberi adatokon alapuló érték hazánk esetében 71,4, ami jócskán elmarad a júniusi 73,1-től. A csökkenés nagyjából folyamatos volt, hiszen szeptemberben 71,9-et jelzett az index.

A többi kilenc kelet-közép-európai tagjelöltnél ezzel szemben rendre magasabb számmal találkozunk a legfrissebb összesítésben, mint a 2002. nyáriban. A szeptemberi érték legtöbbüknél e két szélső szám között helyezkedett el, bár Csehország és Szlovénia az év véginél több mint 1-1 ponttal jobb eredmény ért el a kora őszi rangsorban. Mindezek következtében Magyarország immár csupán a harmadik "legérettebb" gazdaságot mondhatja magáénak a tagjelöltek között, míg tavaly nyáron biztos ezüstérmesnek számított.

A konvergenciaindex kedvezőtlen változását több fontos makrogazdasági mutató romlása magyarázza. Az éves szinten számított gazdasági bővülés 3,8-ről 3,5 százalékra lassult; némileg csökkent a működőtőke-beáramlás GDP-hez viszonyított aránya és a termelékenységnövekedés üteme, ugyanakkor emelkedett a munkanélküliségi ráta. Szintén nőtt - méghozzá látványos ütemben - a költségvetési, illetve a folyó fizetési mérleghiány. Ezzel szemben kedvező elmozdulás volt megfigyelhető az egy lakosra jutó bruttó hazai termelés, a beruházások nemzetgazdasági súlya, az infláció, az államháztartás eladósodásának mértéke, az EU-tagországok külkereskedelmi részesedése és a hazai átlagfizetés tekintetében.

A magyar pozíció csekély mértékű romlásától eltekintve a tagjelölt országok gazdaságai továbbra is határozottan folytatják felzárkózásukat az unióhoz. A térség vezető államai stabilan 70 százalék feletti konvergenciaszinttel büszkélkedhetnek, ami nagyjából megfelel Spanyolország vagy Portugália csatlakozáskori eredményének. A nyolc első körös jelölt meglehetősen homogén csoportot alkot, és reálgazdasági, valamint intézményi fejlettségük alapján egyértelműen indokoltnak tűnik uniós felvételük - fogalmaz a Deutsche Bank Research. Hozzáteszi: a kereskedelmi integráció magas szintjét figyelembe véve az újonnan belépőknek aligha lesznek érdemi versenyképességi problémáik az EU piacán, bár a fiskális konszolidáció terén még sok a teendő. (TG)