Lanyhulóban a tőkeexport

Magyarország a befektetési ciklus kezdeti szakaszából az "érettbe" kerül, amikor aktív típusú nemzetköziesedésre lesz szükség: a tőkebefektetés és -kihelyezés egyaránt fontossá válik - hangoztatta Gulyás József, a Joint Venture Szövetség elnökségi tagja, a szervezet tőkeexport-bizottságának elnöke egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A bizottság tagjai az érdekelt vállalatok vezetőiből (OTP, Danubius, Dunapack, Sió-Eckes, East-EuroCo), a tőkeexport támogatásában érdekelt szervezetek és a hatóságok képviselőiből áll.

Portugália tőkeexportja például 1990-2000 között a hússzorosára nőtt, amiben a kormányzati támogatási programok döntő szerepet játszottak. A legfontosabb nem az összegszerű dotáció, hanem a szervezés és az információról való gondoskodás. Nálunk a ma még marginális területként kezelt tőkeexport nem kap támogatást. Pedig a nemzetközi tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy az országok nemzetköziesedésük első fázisa után (amikor még csak az áruexportot támogatták) a verseny növekedése miatt a hagyományos exportösztönzésről áttértek a tőkeexport támogatására - hangoztatta Gulyás. Fontosnak mondta, hogy a Magyarországról kiáramló tőke mértékét, célországok, iparágak szerinti bontásukat illetően legyen naprakész, nyomon követhető információ. Jelenleg az adatok gyűjtése, feldolgozhatósága az MNB-n kívül más forrásból nem elérhető, ott is csak korlátozott mértékben.

Becslések szerint 2002 végéig a magyarországi cégek mintegy 2,5 milliárd euró értékben helyeztek ki tőkét külföldre. 1997-től kezdett felgyorsulni a magyarországi tőkekivitel, azóta évi 300-600 millió eurónyi tőkekihelyezés valósul meg - hangoztatta Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. munkatársa. Ám 2002-ben az összege nem biztos, hogy eléri a 300 millió eurót. A tőkekivitelünk rendkívül koncentrált - hívta fel a figyelmet -, mert annak oroszlánrésze mögött néhány vállalat áll. Míg 1999-ig a magyarországi tőke elsősorban uniós országokba (Hollandiába) irányult, addig 2000-től a kelet-közép-európai országok (Románia, Szlovákia, Macedónia) váltak befektetési célponttá. A kutató megjegyezte: a Nyugat-Európába irányuló tőkekivitellel kapcsolatban korábban felmerült, hogy ezek talán nem voltak valódi tőkeexport-tranzakciók. Ezzel kapcsolatban Várady Zoltán, a Corvinus Rt. vezérigazgatója arról szólt, hogy a tényleges működőtőke-befektetések értéke mintegy 1,3 milliárd euróra tehető. Ennek egyébként közel 70 százalékát nyolc magyarországi vállalat adta.

A régiónkban még mindig Magyarország az első számú tőkeexportőr. Ám dinamizmust mutat e téren Szlovénia és Észtország. Az egy főre eső tőkeexportot illetően e két kis ország Magyarország szintjén áll - húzta alá a kutató. (BGy)