Az Európai Unió kisebb súlyú tagállamai - Belgium, Spanyol-, Olasz-, Finn-, Görögország, Dánia, Hollandia - elszánt ellentámadásba lendültek, hogy útját állják az eurózóna szigorú költségvetési deficitszabályának felrúgására irányuló német, francia és brit manővereknek. Mint a Financial Times emlékeztet, az unió tagjainak csaknem a fele adott hangot aggodalmának azokkal a német, francia és

brit törekvésekkel kapcsolatban, hogy megreformálják az eurózónában a GDP 3 százalékára rúgó deficitlimitet előíró stabilitási és növekedési paktumot.

A vitát Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke mérgesítette el tavaly, amikor egyszerűen ostobaságnak minősítette a stabilitási paktumot, bár ma már a "rendkívüli események" hatására az Európai Bizottság is engedne a szigorból. Németország, amely az EU tagjai közül a leginkább ellenzi az Irak elleni katonai fellépést, most ilyen rendkívüli eseménynek tekintené az esetleges háborút. Az Európai Bizottság már javaslattervezetet köröztet a tagállamok körében, s ebben tudatja: adott esetben kész számításba venni az iraki háború pénzügyi következményeit, amikor majd az év folyamán arról ítélkezik, hogy az egyes kormányok megszegték-e a stabilitási szabályokat. Ugyanakkor azt is értésre adta, hogy mindez nem vezethet a paktum fellazításához vagy felfüggesztéséhez.

Az 1997-ben elfogadott paktum úgy rendelkezik, hogy csak a tagállamok csak rajtuk kívül álló okokból léphetik át a GDP 3 százalékában megszabott deficitlimitet. Ez a kitétel az egyezség kialakításakor elsősorban a természeti csapások következményeinek számbavételére vonatkozott. Elemzők kételkednek abban, hogy a rugalmasság javára válna-e Németországnak, ahol a deficit tavaly elérte a GDP 3,75 százalékát. A 3 százalékos limit egykori élharcosa, több mint 4,6 millió munkanélkülivel, mára Európa beteg embere lett - fogalmaz a The Times. Megjegyzik, hogy az eurózónás csatlakozást ugyancsak fontolgató Nagy-Britannia számára szintén jól jönne a lazítás, miként a szabályszegés küszöbén álló Franciaországnak is.