késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Termőföldek: tendenciák az elmúlt évtizedből
Ha az ország összterületét nézzük, hazánkban európai összehasonlításban is magas, közel 80 százalékos a termőföldek aránya. Ebbe beletartoznak erdőink is, melyek területe a 2000-es évektől több mint 160 ezer hektárral nőtt, így mostanra erdőink az ország területének közel negyedét teszik ki. Emellett a mezőgazdasági terület 5 millió hektár nagyságban áll rendelkezésre, melyet közel 200 ezer termelő használ és művel. Milyen tendenciák olvashatók ki az elmúlt évtized tulajdoni és használati viszonyaiból, illetve a földárakból?
Súlyos örökséget cipelünk a 90-es évektől
Több mint 4 millió földtulajdonos van Magyarországon, a földek jelentős része (közel fele!) pedig osztatlan közös tulajdonban áll. Rendkívül széttöredezett tehát a tulajdonosi struktúra, ami főként a 90-es évek kárpótlási intézkedéseire vezethető vissza, de azt követően is több millió hektár tulajdonjoga „osztódott szét” a törvényes öröklés szabályai miatt. Nem véletlen, hogy az elmúlt években nagyszabású program indult az osztatlan közös tulajdon egyszerűsített megszüntetésére, és jelentős változások történtek a termőföld öröklésének a szabályaiban is, a számok nagyságából kiindulva azonban az érdemi elmozduláshoz valószínűleg még évtizedekre lesz szükség. A magyar földek felét jelenleg haszonbérlő műveli, nem pedig a tulajdonosa. Ez gazdálkodói oldalról sokszor jelentősen csökkenti a jövedelmet, mivel a bevétel egy jelentős részét bérleti díjként kell megfizetni a föld tulajdonosának.
A földhasználati viszonyok átalakulása
A KSH jelentéseiből teljes körű képet kaphatunk a hazai birtokviszonyokról (a legfrissebb elemzés a 2023-as évről áll rendelkezésre). Ennek alapján a magyar termőföldek több mint felét az 50 és 500 hektár közötti, jellemzően családi gazdaságok művelik. Az elmúlt évtized tendenciái tehát egyértelműen visszaigazolják a földforgalmi törvény célkitűzéseit: a legjelentősebb növekedés a 100 és 300 hektár közötti, jellemzően családi gazdasági szegmensben figyelhető meg, amely kategória közel 50 százalékkal bővült tíz év alatt.
Mostanra már kijelenthető, hogy egy stabil alapokon álló agrárközéposztály van kialakulóban, amit mi sem szemléltet jobban, mint hogy a mezőgazdasági terület kétharmadát jelenleg egyéni gazdaságok (őstermelők, egyéni vállalkozók) művelik, míg a gazdasági társaságok, nagy cégek földhasználata egyharmadra csökkent – mindez úgy, hogy tíz évvel ezelőtt a mérleg még a cégek túlsúlyát mutatta. Van azonban egy másik folyamat is, amely élesen rávilágít a gazdák piaci nehézségeire: az elmúlt tíz évben ugyanis – minden kormányzati intézkedés ellenére – harmadára (!) csökkent az egy hektár alatti, jellemzően idősebb gazdálkodók száma. A Covid és az ukrán import beáramlása pedig csak gyorsította ezt a folyamatot.
Nőtt az egy gazdaságra jutó birtokméret
Az egy gazdasághoz tartozó szántóterületek átlagos birtokmérete Magyarországon jelenleg 29 hektár, ami ugyan emelkedés a tíz évvel ezelőtti arányhoz képest (ami 2013-ban 20 hektár volt), de még mindig jócskán a nagy nyugat-európai mezőgazdaságok szintje alatt marad: Franciaországban közel 70 hektár az egy gazdaságra jutó üzemméret, Dániában pedig 50 hektár fölötti az átlag, ezzel szemben Romániában az átlagos birtokméret az 5 hektárt is alig lépi át, de a koncentráció ott is megindult. Tendenciáiban tehát minden említett országban a birtokviszonyok koncentrációja figyelhető meg.
Emelkedő földárak
Hivatalos adataink a 2023-as évről vannak, abban az évben pedig több mint 66 ezer hektár termőföld cserélt gazdát, ami azt mutatja, hogy továbbra is komoly kereslet van a mezőgazdasági területek iránt. A földárak átlagosan 8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami a szántó esetében országos átlagban 2,3 millió forintos hektáronkénti vételárat jelentett, úgy, hogy tíz éve a szántók átlagára még jócskán 1 millió forint alatt mozgott. A föld ára tehát rendületlenül emelkedik és ez igaz valamennyi EU-s tagállamra: az uniós tagállamok közül egyébként Romániában nőtt leginkább a termőföldek ára az elmúlt néhány évben (közel háromszorosára), bár a keresletet ott elsősorban az olasz és francia befektetők fűtik, mivel keleti szomszédunkban – hazánkkal ellentétben – megnyitották a földtulajdonszerzést a cégek előtt. Románia ellentmondásos példája is jól mutatja viszont, hogy helyes döntés volt szigorú feltételekhez kötni a földszerzést a bő tíz évvel ezelőtt megalkotott földforgalmi szabályozásunkban. A föld a nemzet egyik legfőbb stratégiai vagyona.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.