Idén nyáron Románia az elmúlt évtized legnagyobb fiskális korrekcióját indította be a rekordméretű, közel 9 százalékos költségvetési hiány csökkentése érdekében. Az első megszorítási csomag egy hónapja, augusztus elsején lépett hatályba. A csomag az áfa és a jövedéki adók emelésével, valamint a közszférát érintő kiadások visszaszorításával igyekezett visszaterelni az országot az uniós elvárásokhoz közelítő deficitpályára.
A lépések ugyan pénzügyileg indokoltak, de jelentős társadalmi ellenállással találkoztak. Az állami alkalmazottak körében sztrájkfenyegetések és munkabeszüntetések jelentek meg az ügyfélszolgálatok bezárása, valamint a második csomagban bemutatott ügyészi és bírói korhatár megemelése miatt. Az ellenzék egy – sikertelen – bizalmatlansági indítvánnyal próbálta megakadályozni a kormányt, és a kormánykoalícióban is belső feszültségek alakultak ki a megszorítások mértékével és végrehajtásával kapcsolatban. Ezek mind olyan tényezők, melyek tovább bonyolítják a konszolidáció sikeres megvalósítását.
Makrogazdasági szempontból az első csomag rövid távú hatásai már láthatók. Bár az infláció júliusi emelkedése még nem tükrözte a csomag hatását, az augusztusi adóemelések további nyomást helyeztek az árakra, így az infláció akár 9 százalék fölé is emelkedhet. Ezzel párhuzamosan a GDP növekedési üteme lassult, a beruházási hajlandóság visszaesett, ami nagyrészt a vállalati bizalom gyengülésével magyarázható. A hozamok enyhén emelkedtek, míg a lej árfolyama, mivel rögzítve van, változatlan maradt.
Nemzetközi szinten a fiskális konszolidáció továbbra is elengedhetetlennek számít. Az Európai Bizottság továbbra is szorgalmazza a deficitcsökkentést. A hitelminősítők óvatosak, elismerik a kormány szándékát, de figyelmeztetnek a vele járó kockázatokra: ha a konszolidáció nem sikerül a vártnak megfelelően, az leértékeléshez és a román államadósság megítélésének romlásához vezethet.
A kormány augusztus végén egy második konszolidációs csomag hat alcsomagjából ötöt elfogadott, folytatva a konszolidációhoz vezető rögös utat. Ugyanakkor a társadalmi és politikai ellenállás miatt a végrehajtás bonyolultnak ígérkezik. A kormány az első csomaghoz hasonlóan „kormányzati felelősségvállalással” terjeszti elő a reformokat, így életbelépésüket csak egy sikeres bizalmatlansági szavazással lehet megakadályozni, ami a kormány megbuktatásával járna. A hírek szerint az ellenzék mindegyik alcsomaggal szemben bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani . Jelenleg a második csomag pontos tartalmáról csak korlátozott mennyiségű információ nyilvános. Az egyetlen alcsomag, amit elhalasztottak, a közigazgatási reformokat és a közszféra további megszorításait tartalmazza, ez mutatja, hogy a kormány mérlegeli a társadalmi teherbírást. Azonban a fiskális fegyelem fenntartása kulcsfontosságú az ország pénzügyi stabilitásának és nemzetközi hitelminősítésének megőrzéséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.