Budapest regionális szerepe

Budapest városfejlesztési koncepciója egy nagy távlatú, 30-40 évre szóló jövőképet vázol fel, s részletesebben kidolgoz egy ezen alapuló hosszú távú, 15 éves fejlesztési stratégiát. A dokumentum a hagyományos infrastruktúra-orientált tervezésnél tartalmilag bővebb: foglalkozik a gazdaságfejlesztéssel, a közlekedéssel, az épített és természeti környezet védelmével, az egészségügyi, oktatási, kulturális elképzelésekkel. A fővárosi közgyűlés csütörtöki ülésén dönt az anyagról, amellyel a kormány korábban egyetértett, és elfogadásra javasolta.

A hosszú távú fejlesztési stratégia nem kizárólag a főváros, illetve a kerületek feladatait, hanem az állam és a magánszféra kívánatos fejlesztéseit is tartalmazza. Megvalósításának biztosítékát az adja, hogy bizonyos nagyságrend feletti beruházások, illetve az átfogó ágazati elképzelések nem lehetnek ellentétesek a koncepcióval.

Budapest jövőképének egyik fontos eleme a jó geopolitikai helyzet kihasználása, illetve az erre épített regionális központi szerep. A város gazdasági szerepének tudatos alakítása a koncepció meghatározó eleme. Budapest reálisan megcélozhatja a kelet-közép-európai térségben, hogy jelentős informatikai, kereskedelmi és logisztikai szerepet töltsön be. Az önkormányzat lehetőségei a gazdasági élet élénkítésére korlátozottak, de megteremtheti a versenyképesség olyan feltételeit - többek között az infrastruktúrát -, amik az egyes befektetőknek nem érdekei, ám alapvetően fontosak a további befektetők idevonzásához. Emellett a főváros előkészíthet nagy területfejlesztési projekteket, logisztikai területeket, ipari és technológiai parkokat.

A belső városrészek komplex rehabilitációja mellett a koncepció kiemelt figyelmet fordít az átmeneti zóna tartalékainak feltárására. Az önkormányzat célja, hogy a zöldmezős beruházásokkal szemben a sűrűn beépült pesti városrészek és a városszéli családi házas övezetek közötti egykori iparterületek átalakulása induljon meg. A részben Budára is átnyúló zóna most rosszul megközelíthető, tulajdonjogilag erősen felaprózott, épületállománya elavult, így külső beavatkozás nélkül nem képes megújulásra. Emiatt mielőbb szükség lenne új körgyűrűre, sugárirányú utakra és hidakra, amelyek felértékelnék a területet és vonzóvá tennék a befektetők számára. A közlekedési beruházások között a közúthálózat, a közösségi közlekedés és a parkolási rendszer fejlesztése szerepel.