Előnyös az euró korai bevezetése

A magyar gazdaságnak előnyös a gazdasági és monetáris unióhoz (GMU) történő csatlakozás, csupán az időzítésről vannak viták. Az euró bevezetésével kapcsolatban az MNB hivatalos álláspontja az, hogy az optimális időpont a reálisan elképzelhető legkorábbi.

Az Ecostat kutatóintézetben folyó kutatások megpróbálták számszerűsíteni "normál" konjunkturális és üzleti viszonyok mellett a 2007-es, illetve 2010-es csatlakozás hatásait. Optimális körülmények mellett a közös valuta későbbi bevezetése jár bizonyos "reálelőnnyel" - mondja Cserháti Ilona, a kutatásban részt vevő közgazdász. Összességében 2020-ig a "későbbi változat" átlagosan évente kevesebb, mint 0,1 százalékpontos növekedési többletet eredményez. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a csatlakozáshoz szükséges maastrichti kritériumrendszer elérése reálgazdasági áldozattal jár. Minél gyorsabb csatlakozás a cél, annál szigorúbb gazdaságpolitikára van szükség, és így nagyobb a növekedési veszteség is.

Szintén a későbbi csatlakozás előnye, hogy a magyar gazdaságpolitika mozgástere megmarad. Hogy ez mekkora előnyt jelent, kérdéses. Az MNB tanulmánya szerint a hazai gazdaság folyamatai annyira harmonizáltak már az EU-éval, hogy a közös konjunktúraszabályozás megfelelne Magyarországnak is. Ugyanakkor megmaradnak azok a kockázatok is, melyek miatt a gazdaságpolitika önállósága fontos lenne: elsősorban az árfolyamkockázat - mondja a második ellenérvet az Ecostat. Az ebből fakadó hátrányok számszerűsítése igen komplikált, hiszen egy esetleges spekulációs támadás esélye, iránya és főleg erőssége felmérhetetlen, bár jelenleg folynak kutatások egy ilyen forgatókönyv hatásairól is - mondja Cserháti. Ugyanakkor egy ténylegesen bekövetkező spekulációs támadás okozta károk valószínűleg jelentősen megha-ladnák a későbbi csatlakozás kismértékű előnyeit, véli a szakember. Éppen ezért a csatlakozás időpontjával kapcsolatos kérdésre a "minél előbb" a válasz.