Hadikiadások, bizonytalan piacok

Ahogy a szövetségesek gyors győzelmébe vetett remény szertefoszlani látszik, a háború inkább a bizonytalanság növekedését hozza a világgazdaság számára. A nagy kérdés továbbra is az, meddig fog tartani a konfliktus. John Hurley ír jegybankelnök szerint egy elhúzódó háború az olajárak jelentős emelkedését, a fogyasztói és üzleti bizalom megrendülését, ezen keresztül a fogyasztás és a beruházások csökkenését és a gazdasági növekedés lassulását okozhatja. A dublini szakember óvakodott e hatások számszerűsítésétől, ám az ausztrál központi bank igazgatóságában helyet foglaló kollégája, Warwick McKibbin bátrabb. Ő a napokban kijelentette, hogy 2003-2005 között a legrosszabb esetben akár évi 0,75 százalékpontot is lefaraghat a háború a világ GDP-növekedésének üteméből.

Jacques Chirac francia elnök ezzel szemben optimista: úgy véli, a francia gazdaság teljesítménye a háború után vissza fog térni a "normális szintre" - idéz a Reuters. Más kérdés, mit jelent ez a szint, hiszen Párizs nemrég 2,5-ről 1,3 százalékra csökkentette idei növekedési prognózisát. Otmar Issig, az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza eközben óvott attól, hogy a piacok a háborús bizonytalanságokra tekintettel kamatcsökkentést várjanak el Frankfurttól.

Az iraki háborúval összefüggő gazdasági intézkedések sorát George Bush amerikai elnök e heti bejelentése nyitotta meg, amely szerint 74,7 milliárd dollárt kér a törvényhozástól a hadjárat levezénylésére. Ebből mintegy 63 milliárdot a közvetlen katonai kiadásokra, további négyet a belbiztonság megerősítésére, 8 milliárdot pedig a háborút és a terrorizmus elleni küzdelmet támogató szövetségesek (köztük Törökország, Jordánia, Izrael, Egyiptom, a Fülöp-szigetek és Kolumbia) jutalmazására és Irak majdani újjáépítésére szán Washington. Mindez komoly terhet jelent az elnök által korábban kért több mint 700 milliárd dollárnyi adócsökkentés mellett - emlékeztet a Financial Times.

Japánban a központi bank határozott intézkedésekkel védi az egyébként is gyengélkedő bankrendszert a háború miatt várható megpróbáltatásoktól. Az intézmény a korábbi szint másfélszeresére növeli a pénzintézetektől vásárolt részvények értékét, és arra is kötelezettséget vállalt, hogy annyi likviditást nyom a rendszerbe, amennyire csak szükség lesz a stabilitás megőrzéséhez. Dél-Korea eközben - a kedvezőtlen piaci helyzetre hivatkozva - határozatlan időre elhalasztotta egymilliárd dollár értékű államkötvény kibocsátását, és helyette inkább devizatartalékaiból fedezi esedékes adósságszolgálatát. Szöult a Fülöp-szigetek tapasztalatai inthették óvatosságra: itt a háború kezdete óta érezhetően megnőttek a kormányzat hitelfelvételi költségei.