Igy látja a piac

A 2003-as év kulcsfontosságú lesz a fiskális politika megítélése szempontjából. Általánosságban elmondható az, hogy a költségvetés meglehetősen feszes, azaz a bevételek számottevő elmaradása, vagy esetleges nagyarányú rendkívüli kiadások megjelenése esetén nehéz korrigálni a költségvetési hiány alakulását. A központi költségvetés esetében (amely alrendszernek a hiánya a teljes tervezett államháztartási hiány kétharmadát teszi ki) érdemes mind a bevételi, mind a kiadási oldalt külön is megvizsgálni. A bevételi oldalon az igen jelentős áfabevétel-növekedés realizálása látszik kétségesnek (bár meglehetősen nehéz megítélni az áfaszabályozásban bekövetkezett változások bevételi hozadékát), a személyi jövedelemadó-bevétel viszont alultervezettnek tűnik. Bár a januári adatok alapján túlzott következtetéseket nem célszerű levonni, úgy tűnik, hogy a hagyományos adóbevételi kategóriák az időarányosnál jobban alakultak. A kiadási oldal esetében bizonyos tételeknél (például a lakástámogatásoknál) meglehetősen valószínűnek tűnik az előirányzat túllépése. Azonban a központi költségvetési szervek bérkiadására előirányzott összeg megfelelőnek tűnik, és a kamatkiadások esetében akár komolyabb megtakarításokra is látunk esélyt. Az általános tartalék kisebb nagysága (27 milliárd forint) is arra utal, hogy a tervezettnél eltérő folyamatok esetében a fiskális politika manőverezési terepe meglehetősen szűk. Összességében a mostani folyamatok tükrében nem látszik egyértelmű arra utaló jel, hogy az államháztartás egyenlege jelentősen eltérne a tervezettől.