Szabad az út Írországba

Az Irish Examiner beszámolója szerint Írország csupán annyi korlátozást hagy meg, hogy fenntartja a jogot a liberalizáció felfüggesztésére arra az esetre, ha súlyos romlás következik be a munkaerőpiacon. Jelenleg az EU-n belül Írország büszkélkedhet az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi aránnyal, januárban 4,5 százalékos rátát regisztráltak.

"Nagyrészt az ismeretlenbe lépünk e téren. Ám azzal számolunk, hogy az ír munkaerőpiacnak továbbra is szüksége lesz külföldiekre saját munkaerő-kínálatunk kiegészítése céljából" - idézi az EUobserver Mary Harney miniszterelnök-helyettest. Tavaly 40 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki a szigeten külföldieknek, ennek 35 százalékát a tíz csatlakozó országból érkezőknek (az EU-tagállamok polgárainak nincs szüksége engedélyre).

Mint ismert, a csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás értelmében 2004 májusától kezdve 2+3+2 éven át minden régi EU-tagállam maga dönti el, milyen mértékben nyitja meg munkaerőpiacát a belépő országok állampolgárai előtt - azzal a fontos megszorítással, hogy ha valamely tag nem érvényesíti a tizenötök közt megvalósított teljes liberalizációt, akkor is jelentősen javítani kell a munkaerőpiacra lépés lehetőségeit. Németország és Ausztria továbbra is szigorú korlátozást tart majd fenn, a többi tagállamban valószínűleg nem lesz gyakorlati korlátja a munkavállalásnak. Noha teljes vagy közel teljes liberalizációt csak hat tagállam helyezett eddig kilátásba, a magyarok számára megállapítandó nemzeti rezsimek várhatóan további hat tagállamban sem akadályozzák majd a gyakorlatban, hogy aki akar, munkát vállalhasson. Luxemburg hivatalosan még nem nyilatkozott (VG, 2003. március 21., 7. oldal). Az eddigi szándéknyilatkozatok azonban csupán politikai deklarációk voltak, a jog nyelvére most elsőként Írország fordította le a munkaerőpiac megnyitásának szándékát.