Össztűz alatt Giscard javaslatai
Az Európa jövőjét felvázoló konvent elnöksége elfogadta Valéry Giscard d'Estaing javaslatát az állandó uniós elnökség intézményének felállítására, a francia politikus azonban több más kérdésben meghátrálásra kényszerült, s tervezete éles bírálatokat váltott ki a kisebb tagországokból, az EU-bizottságból és az Európai Parlamentből egyaránt. A brüsszeli testület szerint a konvent elnökének elképzelései "a tagállamokkal való egyenlőtlen bánásmódhoz vezethetnek, az 50 éves európai integráció sikerének a központi elemét károsítva meg". Az állandó elnöki intézmény bevezetését a kibővített EU lakosságának többségét adó Nagy-Britannia, Francia-, Német-, Spanyol-, Olasz- és Lengyelország támogatja, a többi 19 állam azonban ellenzi, így Jean-Claude Juncker luxemburgi mi-niszterelnök szerint semmi esély nincs annak elfogadására - írja az EurActiv.
A konvent elnökségében lefolytatott vitában Giscard beleegyezett abba, hogy visszavonja az uniós alelnöki poszt felállítására vonatkozó javaslatát, bár ez éppen a nagyobb és a kisebb tagállamok közötti egyensúly fenntartását szolgálta volna. Az elnökségi egyeztetés során pusztán lehetőséggé minősítették le a politikus azon indítványát, hogy az elnök munkájának segítésére egy hétfős "irodát" hozzanak létre.
A brüsszeli bizottság szerint egy ilyen megoldás a kormányközi mechanizmusokat erősítené a közösségi elv rovására, emellett a végrehajtó szervek felesleges és ésszerűtlen megkettőzését jelentené. Újabb intézmény felállítását a kisebb tagállamok sem támogatják.
A konvent elnöksége egyetértett viszont a 700 tagú európai kongresszus ötletével, amely az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőiből állna, évente egyszer ülésezne és az unió helyzetéről folytatna általános vitát. Később esetleg az EU elnökét is ez a testület választaná meg.
Balázs Péter integrációs államtitkár meglepőnek nevezte Valéry Giscard d'Estaing javaslatait. Balázs szerint azok egy teljesen újfajta szervezet képét vázolják föl ahhoz képest, amelyről például a csatlakozási referendumok szólnak a tagjelölt államokban. Az uniós többség részéről ilyen gyökeres fordulat iránt nincsen igény - szögezte le. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy az athéni csúcson az állam- és kormányfők a görög elnökség végéig adtak haladékot a konvent elnökének a javaslatok kidolgozására, így a még addig hátralévő közel két hónapban kísérletet lehetett volna tenni a kompromisszumok megtalálására. A bemutatott indítvány azonban még azon a szélsőségen is túltesz, amelyet a nagyobb és a kisebb tagállamok közötti vitában a francia-német közös álláspont jelent. (BÁ)
