Az iráni háború már a világ élelmiszer-termelését fenyegeti
A gazdák világszerte négy éven belül másodszor szembesülnek műtrágyaár-robbanással az iráni háború miatt. Ezúttal azonban a gabonaárak túl alacsonyak ahhoz, hogy ellensúlyozzák a súlyosabb ellátási sokkot, ezért sok termelő újragondolja a vetési terveit, ami a globális élelmiszer-termelést is veszélybe sodorhatja – mutat rá elemzőcikkében a Reuters.
A probléma onnan ered, hogy az Egyesült Államok és Izrael február végén megtámadta Iránt, a háborúban pedig megbénult a Hormuzi-szoros, ahol a globális műtrágya-kereskedelem jelentős része általában áthalad, mivel a növényi tápanyagot nagymértékben a Közel-Keleten állítják elő.
Leálltak Katar karbamid-nitrogén-alapú műtrágya szállításai, és visszaesett a többféle műtrágya gyakori alapanyagaiként számon tatrott kén és ammónia hajóztatása is.
Mivel a háború lezárása továbbra is bizonytalan, elemzők, kereskedők, műtrágyagyártók és agrárszakértők szerint ez akár rosszabb hatással is lehet a világra, mint amikor Oroszország 2022-ben teljes körűen lerohanta Ukrajnát, azaz a világ első számú mezőgazdasági termelője a második számút.
Sok gazda nem tudja megfizetni a növényekhez kellő tápanyagokat
A műtrágyaárak hamar az égbe szöktek. A legnagyobb drágulás a karbamidot érte. Ebből a világkereskedelemben forgalmazott mennyiség mintegy egyharmada a Perzsa-öböl térségéből származik.
Vannak, akik megfizetik ezt az árat. India, a világ legnagyobb rizstermelője és második legnagyobb búzatermesztője, rekordmennyiségű karbamidot kötött le egyetlen importtender keretében, és csaknem kétszer annyit fizetett érte, mint két hónappal korábban.
Az elemzők szerint azonban sokak számára ezek az árszintek már megfizethetetlenek.
2022-ben a magas globális gabonaárak segítették a gazdákat abban, hogy ellensúlyozzák az ukrajnai háború miatt megugró inputköltségeket. Az elmúlt évek bőséges gabona- és olajosmag-termései azonban leszorították a terményárakat.
Emiatt sok termelőnek nincs akkora bevétele, hogy elviselje a megugró költségeket.
Ha nincs műtrágya, esik a terméshozam és kevesebb lesz az élelmiszer a világpicon, ami pedig felhajtja az árakat
A nitrogénalapú műtrágyák közvetlenül befolyásolják az éves terméshozamot, valamint a minőségi mutatókat, például a búza fehérjetartalmát.
A gazdák más alapvető tápanyagokból, például foszfátból és káliumból ideiglenesen visszafoghatják a felhasználást anélkül, hogy a termés csökkenne.
Sarah Marlow, az Argus árupiaci adatszolgáltató szakértője szerint az iráni háború kezdete óta legalább az éves tengeri kereskedelem 3 százalékának megfelelő karbamid esett ki, mivel üzemek álltak le a Közel-Keleten, Indiában, Bangladesben és Oroszországban is.
A háború lezárása után a műtrágya elérhetősége valószínűleg hónapokig szűkös marad az Öböl menti gyártólétesítményekben keletkezett károk és a korlátozott alternatív forrásokért való verseny miatt.
Veszélyben a globális élelmiszer-termelés
A Világélelmezési Program már március közepén figyelmeztetett, hogy 45 millió embert fenyeget éhínség, ha a szoros zárva marad, és nem jut piacra a globális műtrágyaellátás 10-12 százaléka. A tengeren szállított mennyiség harmada halad át a szoroson.
Sok gazdaságban még vannak készleten műtrágyák, a tavalyi rekordtermések pedig feltöltötték a globális gabonakészleteket. Emiatt a jelenlegi válság közvetlen hatása a világ élelmiszer-ellátására egyelőre korlátozott lehet.
A mezőgazdasági szervezetek, köztük a Nemzetközi Gabonatanács, azonban már most lefelé módosítják a következő termésekre vonatkozó előrejelzéseiket. Az ENSZ, amely a műtrágyaszállítások öbölbeli hozzáféréséről próbál tárgyalni, szintén riadót fújt a fejlődő országok élelmezésbiztonsága miatt.
A műtrágyahiány Ázsiában és Afrika egyes országaiban, például Szudánban és Szomáliában, de akár Európában is élelmiszerválsághoz vezethet.
Délkelet-Ázsiában a pálmaolaj étolaj előállítása csökkenhet. Az elemzők szerint Európában pedig tavasszal kevesebb kukoricát vetnek, mivel annak sok műtrágya kell. Franciaországban pedig a nitrogén-utánpótlás problémája miatt kevesebb tápanyagot adhatnak a nyári búzának, így csökkenhet a fehérjetartalma.
A nagyobb kockázat azonban az őszi vetés idején jelentkezhet, amikor a pénzhiánnyal küzdő európai gazdák már az összes gabonaterület csökkentése mellett dönthetnek.
Elszállnak a műtrágyaárak, ha pedig hiány lesz, azt az európai mezőgazdaság is megérzi, ráadásul Vagyimir Putyin egyetlen húzással betett az egész északi féltekének
A háború miatti ellátási sokk mellé Oroszország március 21-től egy hónapra felfüggesztette az ammónium-nitrát exportját, hogy biztosítsa a hazai mezőgazdaság tavaszi ellátását.
Oroszország a világ második legnagyobb műtrágyagyártója, és a globális kereskedelem csaknem 20 százalékát adja. Tavaly 28,9 millió tonna nitrogénműtrágyát termelt, de már korábban is korlátozta az exportot a hazai igények előtérbe helyezése érdekében. Az idei évre – 2025. december 1-jétől május végéig – 10,6 millió tonnás exportkvótát határozott meg, amely az ammónium-nitrátot is tartalmazza.
Általában a karbamid jelenti Oroszország műtrágyaexportjának legnagyobb részét. A termelést az orosz–ukrán háború is nehezíti, mivel a gyárakat gyakran érik dróntámadások. Például a Dorogobuzs nevű vállalat üzeme – amely évente mintegy kétmillió tonna nitrogénműtrágyát állít elő – várhatóan májusig nem tud termelni.
A világélelmezés körüli problémát az ENSZ is látja, és merész tervvel állt elő
Mint lapunk napokkal ezelőtt beszámolt róla, Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára egyik kiemelt célja, hogy biztosítsa a világ számára a műtrágyaellátást a Hormuzi-szoros zárlata ellenére. Biztonságos folyosót akar létrehozni, de egyelőre nem sikerült megnyernie az érintett országok támogatását, amelyeknek ez a kisebb gondja, az energia sokkal fontosabb.
Az ENSZ ezért már március végén javasolta egy munkacsoport megalakítását, hogy garantálja a műtrágya biztonságos, rendezett és kiszámítható tengeri szállítását a régióban dúló konfliktus ellenére.
A France 24 és a PassBlue független amerikai digitális hírügynökség által ismertetett, A Hormuzi-szorosra vonatkozó ENSZ-működési mechanizmus című belső dokumentum és az „egyszerűsített” kereskedelmi útvonalat bemutató térkép szerint az útvonalat igénybe venni kívánó hajózási ügynököknek hajóadataikat egy online adatbázisba kellene feltölteniük.
Az ENSZ megfigyelőket telepítene szaúd-arábiai, katari, bahreini, kuvaiti, iraki, iráni és egyesült arab emírségek-beli kikötőkbe, ahol ellenőrizné a szállítmányokat.
A jóváhagyott hajók ezután a Hormuzi-szoros közelében, nemzetközi vizeken kijelölt koordinációs zónákba hajóznának, mielőtt engedélyt kapnának az átkelésre.
A javaslat nem tartalmaz végrehajtási határidőt, de az ENSZ szerint a rendszer hét nap alatt felállítható.
