Óriási fordulat: kinyitja az olajcsapokat a nagyhatalom, azonnal indulnak a szállítmányok – a Föld egy része megmenekül az energiaválságtól
Kína májustól újraindíthatja a repülőgép-üzemanyag, benzin és dízel exportját, ami enyhítheti az iráni konfliktus miatt kialakult globális hiányt. A döntés különösen Ázsiában hozhat gyors megkönnyebbülést, ahol már kritikus szintre csökkentek a készletek.
A világ legnagyobb olajimportőre egyben kulcsfontosságú exportőr is, különösen a repülőgép-üzemanyag és a dízel esetében.
Most, hogy Peking lazíthatja az iráni konfliktus elején bevezetett korlátozásokat, az egész régió fellélegezhet – legalábbis átmenetileg.
Ugyanis amikor a közel-keleti feszültség kirobbant, Kína azonnal visszafogta az exportot, hogy megvédje saját ellátását. Ennek hatása gyors és látványos volt: a korábban napi közel 800 ezer hordós finomított üzemanyag-kivitel áprilisra nagyjából a felére esett vissza. Ez különösen érzékenyen érintette az ázsiai országokat, amelyek finomítói jelentős mértékben importfüggők.
Most viszont fordulat jöhet. Állami olajcégek már benyújtották kérelmeiket a májusi exportengedélyekre, ami egyértelmű jelzés: a kínai kormány úgy látja, hogy a belföldi kereslet stabil. Ez megnyitja az utat a kivitel újraindítása előtt.
Kína mentőövet dob a légiközlekedésnek
A tervek szerint Kína elsősorban repülőgép-üzemanyagot szállítana az ázsiai országoknak, ahol a készletek már veszélyesen alacsony szintre csökkentek. Emellett kisebb mennyiségben benzin és dízel is érkezhet a piacokra. Az érintett országok között szerepel Ausztrália, Japán, Vietnam, a Fülöp-szigetek és Banglades is.
Riadót fújt az ázsiai nagyhatalom: az időjárás is ellenük játszik, katasztrófát hoz a nyár – az El Nino az energiaválságot is tovább mélyíti
Délen árvizek, északon aszályok fenyegetik az ázsiai nagyhatalmat. A kínai meteorológiai előrejelzések szerint az El Nino nyártól kezdődően brutális hatással lesz az ország infrastruktúrájára.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Ázsia energiaellátása erősen függ az importtól: a finomítói alapanyagok mintegy 80 százaléka külföldről érkezik, ennek jelentős része a Perzsa-öbölből. Az iráni konfliktus ezért különösen keményen csapott le a régióra.
A Financial Times elemzői szerint Kína lépése kulcsfontosságú lehet. A régióban gyakorlatilag nincs más ország, amely ilyen volumenben képes lenne exportálni. Ugyanakkor figyelmeztetnek: ez nem oldja meg teljesen a problémát. A korábbi államközi megállapodások sem tudták teljes mértékben fedezni a kieső mennyiségeket.
Közben a piacon már látszanak az előjelek: egyes kereskedők szerint kínai finomítók már új exportkvótákat kaptak, és az elmúlt hetekben aktívan adtak el nyersolajat is más országoknak.
Ez alapján Peking vagy a stratégiai tartalékaihoz nyúlt, vagy alternatív beszerzési forrásokat talált – például Iránból.
Az is beszédes, hogy Kína márciusban 40 millió hordóval növelte tartalékait, miközben a finomítók napi mintegy 1 millió hordóval csökkentették a termelést. Ez tudatos felkészülés volt egy elhúzódó válságra.
A nagy kérdés továbbra is az, hogy mennyire lesz tartós ez az enyhülés. Sokan úgy vélik, hogy a helyzet kulcsa a Hormuzi-szoros körül alakul: ha ott helyreáll a normál hajóforgalom, az stabilizálhatja az ellátást. Ha nem, akkor Kína exportja csak ideiglenes mentőöv marad.
Kopogtat az energiaválság Kína ajtaján, a féloldalas kínai gazdaságnak borúsak a kilátásai
A vártnál gyorsabban nőtt Kína gazdasága az év elején, azonban a bővülés továbbra is egyoldalúan az exportra épül. Az iráni háború miatt megugró energiaárak és költségek azonban már most lassítják a kereskedelmet és rontják a kínai gazdaság év hátralévő részének kilátásait.
