Politikai ügy az agrárimport

Kezdeményezi a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságánál a szocialista frakció agrárpolitikai munkacsoportja: tűzze napirendre az egyre szaporodó, visszaélésgyanús agrárimport-ügyeket, mondta Karakas János, a munkacsoport helyettes vezetője. Ma elsősorban a sertéshús-, a cukor- és a tejtermék-behozatallal kapcsolatban merülnek fel aggályok. A növekvő mértékű, gyanút keltő import humán-egészségügyi gondot okozhat, és rontja a legális termelők és feldolgozók piaci lehetőségeit.

A sertéshúsoknál megvan a veszélye, hogy strómancégekkel behozott, humán célokra nem használható egyes termékek emberi fogyasztású húsipari készítményekbe kerülnek.

Az importhúsok itthoni sorsának nyomon követése érdekében vizsgálatot indított az FVM is. Karakas tájékoztatása szerint hasonló a helyzet a cukorbehozatalnál, ahol a forgalom zömét szintén sok apró cég bonyolítja le. A képviselő feltételezi, hogy az import egy része illegálisan jut az országba, az így behozott termékek jelentős része a borhamisításhoz szolgálhat alapul.

Ágazati szakértők nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy egyesek a feketén importált cukrot a behozatalnál gipszként vagy cementként tüntetik fel. Kocka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója ugyanakkor elmondta: a legális import is jelentősen nőtt az utóbbi időszakban a nyomott világpiaci árak miatt, ezért az ágazat a vámvédelem fokozását sürgeti. (Mások szerint fokozódó spekulációs cukorimportot válthat ki a közelgő uniós csatlakozás is, mivel a belépés árnövekedést hoz majd a magyar piacon a változó szabályozás miatt.) Már tavaly is számottevő mennyiségű, mintegy 25 ezer tonna cukor érkezett az országba, az idén az első két hónapban a behozatal időarányosan még többet, 7,5 ezer tonnát tett ki. Koczka elképzelhetőnek nevezte, hogy bizonyos cégek az importált, esetenként rossz minőségű cukrot átcsomagolva hozzák forgalomba. Egyes üzlethálózatokban már megjelentek kétes minőségű áruk, ezért az ágazati szervezetek az ÁNTSZ-hez és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordultak, hogy vizsgálják meg e cukortermékeket.

Visszaélések gyanúja merül fel egyes tejipari melléktermékek (az úgynevezett tejpermeátum és a tejsavó) felhasználásakor is, amelyekből különböző reggeli italok készülnek - közölte Karakas. (A savó a sajtgyártás mellékterméke, a permeátum pedig zsír és fehérje nélküli, vagyis ásványi anyagokat és cukrot tartalmazó tejlé.) Itt is a behozatal vethet fel aggályokat, mivel az importált és a hazai feldolgozásból származó alapanyagok együttes mennyisége meghaladja a hazai humáncélú szükségletet. Ezért Karakas szerint fennáll a veszélye annak, hogy egyesek a behozott termékekből exportra szánt reggeli italokat készítenek, amelyek értékesítésekor kiviteli támogatást vesznek igénybe. (Ez azért lehet visszás, mert a tejszektor egyébként is millárdokat költ a belföldi tejtöbblet külpiaci elhelyezésére a nyomott exportárak miatt.) A tejtermelők szerint aggályos az olcsó, esetenként szavatossági gondokat is felvető uniós tejpor - részben takarmányozási célú - magyarországi felhasználása is.

Az ágazati szereplőket tömörítő Tej Terméktanács (TT) tagfeldolgozói tavaly 31 millió liter permeátumot és 16,5 millió liter savót dolgoztak fel a termékgyártáshoz - mondta lapunknak Sirman Ferenc, a TT ügyvezető igazgatója. Megítélése szerint a permeátum- és savóimport a kiviteli támogatások (veszteségtérítések) igénybevételénél nem nyújt lehetőséget visszaélésre, mert a dotációk nem a melléktermék-, hanem a tényleges tejtartalom alapján járnak (a tejipar pedig tulajdonképpen csak hazai tejet dolgoz fel). Kétségtelen ugyanakkor, hogy a terméktanácsnak nincs teljes rálátása a melléktermék-behozatalra, mivel annak jelentős részét olyan kereskedők bonyolítják le, akik nem tagjai a TT-nek. Így az import ma a szervezet számára is nehezen nyomon követhető.