Tekintélyes a költségvetési hiány

Az éves előirányzat 33,9 százalékára rúg az első negyedév államháztartási hiánya. Az önkormányzatok nélkül számított deficit 282 milliárd, magasabb a tavalyi időarányosnál. Az első három hónap államháztartási hiánya a Pénzügyminisztérium prognózisa szerint alakult, sőt még valamivel jobb is lett a vártnál - mondta Várfalvi István helyettes államtitkár tájékoztatóján. A PM a hiány lefutását előrejelző modellje 308 milliárd forintos deficitet ígért. A hiány az időarányosnál magasabb bértartalmú juttatások miatt keletkezett, de ez az év során rendeződik.

Nem érdemes a hiány időarányos alakulásából messzemenő következtetéseket levonni - véli Kovács György, a Budapest Economist makroelemzője. A bérkiadások ugyanis nem egyenletesen teljesülnek, hanem - a 13. havi fizetések és jutalmak januári esedékessége miatt - kissé az év elejére koncentrálódnak. Ráadásul mivel tavaly az év második felében következett be a bérek jelentős emelése, ezért az időarányos eredmények előző évihez hasonlítása megtévesztő.

Az éven belüli, "szezonális" pálya átalakulása Kovács számításai szerint 36 százalékos időarányos hiányt is indokolhatna. Erősíti a kedvező képet: a felülről zárt keretek az időarányoshoz képest kissé elszaladtak. Ha ezeket az előirányzatokat nem módosítják, akkor a nagyobb időarányos hiány nem jelent majd magasabb éves deficitet. Kovács szerint éppen ezért tartható a tervezett 4,5 százalékos GDP-arányos hiány az idén. Ezt csak néhány bizonytalan tétel veszélyezteti. Ilyen az áfa, hiszen a visszaigénylés szigorításának eredményességét még nehéz megállapítani. Az általános tartalék kerete kicsi, a lakástámogatási kiadások pedig valószínűleg meghaladják az előirányzatot. Ám csökkenti a magasabb hiány esélyét az szja- bevételek várható túlteljesülése, és az, hogy az idén 2002-höz képest kisebb az olyan bizonytalan tételek súlya, mint az adósságátvállalás és egyéb garanciák.

Más elemzők komoly veszélyt látnak a hiányra vonatkozó tervek bukására. A Világgazdaság múlt heti felmérése szerint a piaci konszenzus 5,5 százalékos GDP-arányos hiány volt. A számok alapján akár teljesíthetőnek is tűnhet a hiányterv, de a kockázatok a hiány növekedése irányába jóval erősebbek - véli Barcza György, az ING elemzője. Az egyik veszély az infláció gyors csökkenése, amely a bevételeket apaszthatja. Erre a hatásra erősíthet rá a fogyasztási dinamika mérséklődése is. Bizonytalan a privatizációs bevételek teljesülése is, hiszen több állami tulajdonrész értékesítése is elhalasztódni látszik, az évközi béremelések, valamint az Európa-terv ígéretei pedig a kiadási oldalt emelik - sorolja tovább a veszélyeket Barcza.