Az állam felel ügyleteiért

A parlamenthez a napokban benyújtott metrótörvény-javaslat nemcsak a konkrét beruházás legfontosabb pontjait rögzíti, hanem választ ad a metróperben kicsúcsosodott kérdésekre is, nevezetesen: köthet-e, és miként a kormány több ciklusra átnyúló üzleti szerződést, illetve az állam élvezhet-e védettséget a piac többi szereplőjéhez képest, ha a megállapodást nem tudja teljesíteni?

A metrótörvény-javaslat egyrészt módosítja az államháztartási törvényt (áhtv.). Ez előzetes parlamenti, illetve kormányzati felhatalmazáshoz köti az állam 50, illetve 10 milliárd forint feletti magánjogi kötelezettség-vállalását.

Módosul ugyanakkor a Ptk. is, amely semmiféle immunitást nem ad az államnak, sokkal inkább megerősíti felelősségét. A klasszikus jogi tétel, miszerint a szerződés kötelez, az államra is teljességgel vonatkozik.

A 4-es metróhoz maga a metrótörvény jelenti majd a parlamenti felhatalmazást. Az áhtv. módosítása viszont általános jelleggel mondja ki, hogy az olyan nagyberuházásokra vonatkozó szerződések megkötéséhez, amelyek nem férnek bele egyetlen éves költségvetésbe, törvényben, vagy országgyűlési határozatban foglalt előzetes hozzájárulás szükséges - hangsúlyozta a Világgazdaság megkeresésére Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára. Lényeges követelmény, hogy a készülő szerződés főbb elemeit be is kell mutatni a parlamentnek. Az országgyűlési vagy kormányzati hozzájárulás a közjogi megalapozása az állami magánjogi szerződés megkötésének.

A metróperben a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött: a szerződés ugyan létrejött az állam és a főváros között, de miután a következő évek költségvetése nem tartalmazott rá fedezetet, teljesítése ellehetetlenült. Ez a megközelítés tarthatatlan, hiszen az üzleti életben eltérő jogi megítélés alá vonja az államot minden más szerződéskötő félhez képest, legyen az természetes, vagy jogi személy - mondta az államtitkár. Ha az üzleti élet szereplői számára nem mentség, hogy elfogyott a pénzük, és emiatt nem teljesíthetnek, úgy az állam sem érvelhet ezzel. A Ptk. jelenleg is kimondja, hogy az állam a magánjogi kapcsolatokban ugyanolyan jogi személy, mint a többi.