Fontos maradt a mezőgazdaság
Számítások szerint évente mintegy 1,8 milliárd forint értékben termelnek a ceglédi őstermelők és mezőgazdasági társaságok - közölte Banai Benő falugazdász. Cegléd lakosságához képest meghatározó az őstermelők száma, jelenleg közelíti a négyezret. Ezenkívül 12 közepes és nagy mezőgazdasági vállalkozás működik a városban, melyek jellemzően magyar tulajdonban vannak. Az ágazatban tevékenykedők magas száma azzal magyarázható, hogy a városban a mezőgazdaság jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik.
A föld minőségét, illetve a tevékenységet tekintve ketté kell osztani a várost. Cegléd északi részén jó minőségű feketeföld található, ahol inkább az állattenyésztés jellemző, míg a déli részen homokos, laza talajjal találkozunk, ezért itt a zöldség- és gyümölcstermesztés hagyományai alakultak ki. Országos hírű a ceglédi kajszibarack, a nyári alma, valamint a szőlő és a gabona.
A ceglédi őstermelők között találunk hobbikertészeket, illetve nagy mennyiségben piacra termelőket is. Vannak, akik csak jövedelemkiegészítés céljából termelnek zöldséget, gyümölcsöt, ám sokaknak ez a főtevékenységük, ebből élnek. Problémát jelent, hogy az aszály miatt a tervezett gabonatermésnek csak az egyharmada várható az idén, s hogy a gyümölcsöknél óriási károkat okozott az időjárás.
Az állattenyésztők leginkább szarvasmarhát, sertést és juhot tartanak, de kis számban kecskékkel is foglalkoznak. A baromfitartás a nagyüzemekre nem jellemző, de a kisebb gazdaságokban van rá példa. Ez utóbbiak általában méhészkedéssel is foglalkoznak.
Jellemző a térségre, hogy az ipar is a mezőgazdaságra épült. A múlt század első felében öt malom is működött, ma egy malom és egy vágóhíd található Cegléden. Továbbá az állattenyésztéshez szükséges tápok és keveréktakarmányok előállítására több üzem is létesült az 1960-70-es években. Ezek még ma is termelnek.
