Jelentős szállodaberuházások

>> Milyen teendőket ró az önkormányzatra a gyógyturizmus?

- A teendők jó része abból fakad, hogy az önkormányzat 46,9 százalékban tulajdonosa a Büki Gyógyfürdő Rt.-nek. A település infrastrukturális fejlesztései is jelentős részben az idegenforgalom kiszolgálását célozták. Egyéb területeken is voltak fejlesztések: mentőállomást létesítettünk, van rendőrségünk. Mindez a vendégek közérzetének, biztonságérzetének javítását is szolgálja. Más, hasonló nagyságrendű településen ekkora feladatok nem jellemzőek.

>> Csábítják-e a termálturizmuson kívüli területekre a tőkét?

- A termálvízre, a termálturizmusra alapult a település gazdasága. A szállodák feladata az, hogy a vendéget idehozzák. E komplexumok biztosítják a fürdővendégeken keresztül a tőke vonzását a nagyközség számára. Most is folyamatban van Bükön 4-5 szállodaprojekt; ebből egy 207 szobás, ötcsillagos hotel szeptemberre elkészül. A golfpálya területén épül, a Hungária Golf Kft. beruházásában, Széchenyi-terves forrás felhasználásával. Az üzemeltetésre a befektető hosszú távú szerződést kötött a svéd Radison SAS céggel, amelynek Magyarországon ez lesz az egyetlen vidéki szállodája. Ennek a bekerülési költsége csaknem 5 milliárd forint. A befektető villapark és szórakoztató központ megvalósítását, a golfpálya bővítését is tervezi.

>> Mennyiben zárja ki az esetleges ipartelepítést ez a turizmus?

- Nem zárja ki, bár kizárólag környezetbarát ipar telepítését támogatjuk, olyanét, amely nem zavarja az idegenforgalmat. Ilyen befektetést valósított meg egy olasz cég, amely faxok és számítástechnikai eszközök műanyag burkolatát készíti. Az állateledeleket gyártó Nestlé Purina működtet egy gyárat a településen, s van egy export-importtal foglalkozó cég is, a VOG Kft. Ám az önkormányzatnak nincsenek akkora területei, hogy jelentős ipartelepítésre törekedhetnénk.

>> Milyen adóbevételeik vannak?

- Bük nagyközség költségvetése mintegy 960 millió forint, ebből a saját adóbevétel 350 millió. Ezen belül az idegenforgalmi adóból 90 millió származik, s ehhez jön az állami költségvetésből a normatív támogatás. A kétszázalékos iparűzési adóból évente 220-230 millió folyik be. Az idegenforgalomnál egyébként differenciálunk a falu és fürdőterület között, így ez az adó személyenként és vendégéjszakánként 160 és 300 forint között van.

>> Mennyire él a lakosság a termálturizmusból?

- Egyre többen igyekeznek ebből főállásban megélni, mostanra némi túlkínálat is kialakult. Sok új és színvonalas ház épül, amelyeket igyekeznek kiadni. Jelenleg a nagyközség lakosságának mintegy 70-72 százaléka él valamilyen formában a turizmusból.

>> A vendégek közül mennyi a külföldi, és honnan érkeznek?

- Mintegy 65-75 százalékuk külföldi. A vendégek zöme német ajkú, de az utóbbi időben egyre több a cseh és a skandináv látogató is.

>> Meg kell-e "dolgozni" a külföldieket, hogy ide jöjjenek?

- Persze, s ehhez jelentős marketingmunkát végzünk. 1999-ben létrejött a Bük és Térsége Idegenforgalmi Társulás, tavaly májusban egy turisztikai információs iroda, novemberben pedig megalakult a Büki Szobakiadók Egyesülete. Ezekkel a szervezetekkel közösen alakítjuk, végezzük a településmarketinget. Részt veszünk turisztikai, utazási szakkiállításokon. Az önkormányzat évente durván 2 millióval támogatja a Bük és Térsége Idegenforgalmi Társulást. Emellett elkülönítettünk 5 millió forintot egy olyan alapra, amelyre turisztikai cégek pályázhatnak. Készül egy a települést több nyelven bemutató kiadvány: a 32 ezer példányban megjelenő kiadvány költsége 8 millió.

>> Mennyire épült ki Bükön az infrastruktúra?

- Az infrastruktúra teljesen kiépült, talán az utak állapota hagy maga után kívánnivalót. A költségvetésünk 20 százalékát tudtuk 2002-ben fejlesztésekre fordítani. Ebből új utakat is építettünk; volt olyan, amelyik 110 millióba került.

>> Milyen intézményei vannak az önkormányzatnak?

- Van általános és vendéglátó-ipari iskola, napközi otthonos óvoda, művelődési és sportközpont, könyvtár, továbbá öregek napközi otthona. Működik továbbá családsegítő és gyermekjóléti, továbbá védőnői szolgálat.

>> Milyen a település megközelíthetősége?

- Csak egy kapocs, a 84-es út köti össze a települést közútként a térséggel, ez 6-8 kilométerre halad el Bük mellett. Kedvezne, ha az M9-es gyorsforgalmi út megépülne. Ennek C változata Bük és Csepreg között húzódna. Jelentősen javíthatna a megközelíthetőségen a légi közlekedés beindulása. Szombathely önkormányzata már keresi a befektetőt a Büktől 20 kilométerre lévő repülőtér fejlesztéséhez.

>> Segíthet-e a GYSEV-vonal már zajló korszerűsítése?

- A vonal korszerűsítésével kevesebb mint a felére, 1 óra 10 percre csökkenhet a menetidő Bécs és Szombathely között. Közvetlen összeköttetés valósult meg a korszerűsítéssel már most Budapest és Bük között, a hétvégeken megy olyan bécsi vonat, amely Bükön át Keszthelyig megy.

>> Ön mióta áll a település élén?

- Ez a második periódusom. Korábban alpolgármester voltam, előtte a pénzügyi bizottság elnöke.

>> Melyek az ebben a ciklusban elodázhatatlan feladatok?

- Az idei terveink között szerepel egy 1615 méter hosszú öszszekötő út építése, teljes infra-

struktúrával a falu és a fürdő között. Az út két oldala egy szállodasor helyét is jelöli egyben. A novemberre elkészülő beruházás költsége 450 milliónyi. A fürdőtől 800 méterre található árvíztározót jóléti létesítménnyé szeretnénk átalakítani, ezzel a családi turizmus alapjait is megteremthetjük. A tározó 390 hektárnyi; ebből 166 hektár lehetne a vízzel állandóan elárasztott terület, amely a vízi sportoknak, szabadidőprogramnak biztosíthat helyet. Ma az önkormányzat, illetve a vízügyi igazgatóság tulajdonában van 70 hektár terület. Erre elkészült egy tanulmányterv is, amelyet első ütemben még ebben az önkormányzati ciklusban szeretnénk megvalósítani.