Kísérleti svéd régiók
Svédországban új keletű a regionális rendszer: kísérletképpen kialakítottak három, illetve két megyéből álló térségeket, de van, ahol egy megye egyedül kapott regionális jogokat. A skandináv országban csak az északi területek esnek a leginkább a kedvezményezettek körébe - mint például Magyarország -, amelyek a legtöbb uniós forrást kaphatják. A fejlettebb területek kevesebb támogatáshoz juthatnak, az EU bővítésével és az új támogatási politikával pedig tovább szűkülnek majd a lehetőségeik. Svédország nettó befizető volt a kezdettől fogva, így természetesen mindent megtesz, hogy a rendelkezésére álló szektorális programokból hívjon le forrásokat - mondta Gyöngyössy Kálmán, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal főosztályvezetője, aki a West Sweden régió által meghívott magyar szakemberekkel járt a skandináv országban.
A svéd gazdaság helyzetéből adódóan a fejlesztéseknél a nemzeti források dominálnak, ezen belül a központi források aránya kisebb, mint Magyarországon. Az önkormányzatok hagyományosan erősek. Az adórendszer háromfázisú: központi, regionális és helyi adókból áll, s hasonló megosztásban finanszírozzák a fejlesztéseket. Mivel a támogatások között nem az uniós források a legjelentősebbek, így a régiók fejlesztési programjaikat is saját elképzeléseiknek megfelelően alakítják ki, a szükségleteikhez megpróbálják a forrásokat megtalálni. A fejlesztési ügynökségeknek Svédországban fontos szerepük van. Folyamatosan szervezik a kapcsolatokat bel- és külföldi partnerekkel, projekteket generálnak, széles körű gazdaságszervező tevékenységet folytatnak. A főosztályvezető szerint a svéd példa is azt mutatja, hogy az EU-támogatások csak akkor hasznosíthatók igazán hatékonyan, ha átgondolt, komplex intézkedések megvalósításán dolgoznak a szakemberek. (VG)
