Lobbizó városok Lipcsében

Hogyan változik az európai kohéziós politika, amikor az uniónak már 25 tagországa lesz - ezzel kapcsolatban kísérelték meg öszszegezni álláspontjukat a régiók bizottságának tagjai és meghívott előadói a testület lipcsei nemzetközi konferenciáján. Az Európai Parlament 222 tagú konzultatív testületének vezetői - többek között a tegnapi nyitó előadást tartó Albert Bore, a bizottság elnöke - hangoztatták: a bővítéssel az unió válaszúthoz érkezett. A hozzászólásokból azonban az is kiderült, hogy jelentősen eltérő vélemények is vannak egyrészt a régi és a 2004-től csatlakozó országok között a regionális támogatások arányáról, másrészt a regionális, illetve a nagyvárosokhoz kapcsolódó fejlesztések támogatásáról.

A kedd délutánra tervezett közös nyilatkozat előkészítése során többször elhangzott: indokolt lenne változtatni a célkitűzés I. feltételein, jelenleg ugyanis csak azok a régiók tartoznak ebbe a leginkább kedvezményezetti körbe, ahol a GDP nem éri el az uniós GDP átlagának 75 százalékát. Ugyancsak felmerült a célkitűzés II. feltételeinek átalakítása.

A konferencia legvitatottabb kérdésének a városok helyzete és lehetőségei tűntek. Több polgármester mellett az egyik szekcióban előadást tartó Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere is a régióközpontokat jelentő városok speciális problémáira hívta fel a figyelmet. A főpolgármester a Világgazdaságnak elmondta: a leendő tagországokban elsősorban a tömegközlekedés, illetve a leromlott állapotú városrészek és lakótelepek rehabilitációjának kérdéseire kell mielőbb választ találni. A régió bizottságának a térségi képviselők mellett az önkormányzatok és városok küldöttei is tagjai, és az EU lakosságának 60 százaléka városokban él. Demszky Gábor kifejtette: a polgármesterek bíznak abban, hogy a konzultatív testület állást foglal a városok érdekeinek erőteljesebb érvényesítése mellett. Így a strukturális alapokból és a kohéziós alapból elnyerhető támogatások feltételeinek módosításával 2006 után az eddiginél jelentősebb támogatás juthatna a közösségi célú városi fejlesztésekre.