Összenő, ami összetartozott?

A tágan értelmezett Pannónia - azaz a Dunántúl, a Kisalföld és Burgenland - ismét összenőhet egy gazdaságföldrajzi térséggé, ebben a folyamatban pedig a legkeletibb osztrák tartomány továbbra is nyerő pozícióban vehet részt - hangoztatják egy regionális gazdasági elemzés szerzői. Jelenleg nagyobb és a belátható időben az is marad a Burgenlandba áramló magyar vásárlóerő, mint a fordított irányú mozgás.

A határokon túli vásárlások egyensúlyáról és annak az EU-bővítés utáni alakulásáról a KMU Forschung nevű kutatóintézet készített elemzést. A tanulmány szerzői kimutatták, hogy a vásárlásaik során a burgenlandiak évente mintegy 20 millió eurót hagynak a határ keleti oldalán, szemben a nyugat-magyarországiak 40 milliós kelet-ausztriai költekezésével. A burgenlandi gazdasági kamara megrendelésére készített összeállításnak enynyiben - mint a Bécsben megjelenő Der Standard hangoztatja - az EU-bővítés legmegrögzöttebb ellenzőit is meg kell győznie.

A kelet-ausztriai kiskereskedelemben leginkább a bútor- és elektromoscikk-áruházak képezik a magyar eredetű kereslet célpontját, de az osztrák eladások az árucikkek többségében többletet mutatnak. Passzívum egyedül az élelmiszerek és az illatszerek körében mutatható ki. Franz Kröpfl, a burgenlandi gazdasági kamara elnöke a későbbiekre is hasonlóan kedvező irányzatokat vár, ennek indokolásaként hivatkozott a nyugat-magyarországi fejlődés dinamikájára. Míg Burgenlandban az egy főre jutó GDP 1995 és 2000 között az EU-átlag 71-ről 73 százalékára emelkedett, addig Győr-Moson-Sopron megyében az arány 49 százalékról 66 százalékra módosult.

A változás nyomán a nyugat-magyarországi megyében a jövedelmek meghaladják a Burgenland középső és déli vidékén kimutathatót. A határon túli vásárlások legfontosabb ösztönzőjét mindkét oldalon - mintegy 70 százalékos arányban - a keresett termékek vagy szolgáltatások alacsonyabb áraiban jelölik meg.