Sokmilliós kár kalózkodás miatt

Összesen 50,2 millió dollár kár keletkezett Magyarországon a szerzői jog megsértése következtében tavaly - derül ki az Egyesült Államok kereskedelmi főmegbízottjának hivatala (USTR) által közzétett jelentésből. A hazai bűnügyi statisztika szerint ehhez képest mindössze 846 millió forint kárt okoztak a szerzői jogok sérelmére elkövetett bűncselekményekkel. A megtérült kár nem érte el a 63 milliót.

A Legfőbb Ügyészségen hangsúlyozták: kimutatásuk kizárólag az ismertté vált bűncselekmények adatai alapján készült. Természetszerűleg nem foglalkoznak a nem kriminális cselekményekkel.

Az USTR évente készíti el jelentését, amelyhez a felmérésben részt vevő államokban tevékenykedő szakmai szervezetektől gyűjtik össze a szükséges adatokat. Magyarországgal kapcsolatban megállapítja, hogy a jogi szabályozás megfelelő, ám a jogalkalmazás még nem elég hatékony, s ennek következtében meglehetősen nagy számban fordul elő a szerzői jog megsértése. Mindenesetre Magyarország nem tartozik azon államok közé, amelyek kapcsán a felmérés készítői kiemelt figyelmet tartanak indokoltnak a jogsértések súlyossága miatt - tette hozzá Ormos Zoltán, a BSA jogi szakértője.

Az üzleti szoftverek között a kalóztermékek aránya Magyarországon 1996 óta több mint 20 százalékkal csökkent, de ez még mindig tíz százalékkal magasabb az Európai Unió tagállamainak 37 százalékos átlagánál. Márpedig egy a közelmúltban az IDC nevű nemzetközi kutatócég által elkészített elemzés szerint az illegális szoftverek arányának 10 százalékos csökkenése 630 millió dolláros növekedést eredményezne a magyar gazdaságban, az államháztartást pedig 83 millió dollár pluszadóbevételhez juttatná 2006-ig.

Az illegális programok visszaszorítására létrehozott BSA márciusban közel 13 ezer céget keresett meg és szólított fel szoftvergazdálkodásuk rendbetételére, majd a türelmi idő lejártát követően több tucat vállalkozással szemben feljelentést tett. A szervezet májusban négy alföldi megyében folytatja akcióját, több ezer cég számíthat megkeresésre - egészítette ki Sebők Erzsébet, a BSA magyarországi főtitkára.

Az Artisjus adatai szerint 2001-hez képest 2002-ben 16 százalékkal csökkent a jogszerű zenei hangfelvétel-eladás Magyarországon. Az Artisjus azonban az importnak csak egy részét jogosítja. Gyertyánfy Péter főigazgató hangsúlyozta: a "kalózkodással" okozott kárt csak becsülni lehet. Az USTR által közölt adatokat a jogosultak - szoftverkiadók, lemezgyártók - becsülték meg. Hibához vezethet, ha a kárt nem a megfigyelt ország szerzői joga, hanem a megfigyelő országának esetleg eltérő szabályai szerint számítják ki.

Az internettel a művek jogosítatlan használatának új eszköze jelent meg, ami világszerte növelte a "kalóz műpéldányok" számát. Ez mindaddig nem változik, amíg az internettartalom gazdaságilag fontosabbá nem válik a jogalkotók számára, mint az internetüzemeltetés és az ahhoz szükséges műszaki eszközök értékesítése - fejtette ki a főigazgató. A fontosság elismerésének igénye nem azt jelenti, hogy kizárólag a tartalomba befektetők (filmgyártók, szoftver-előállítók, zenei kiadók, szerzők, előadóművészek) érdekeit kellene tűzzel-vassal megvédeni. Ahhoz, hogy az internet a szerzői művek biztonságos, ellenőrzött értékesítési csatornájává váljék, és a tudomány, az oktatás és a nagyközönség továbbra is könnyen hozzáférhessen a jogilag nem védett adatokhoz, tényekhez, illetve a már nem védett művekhez is, szükség lenne állami kötelezésekre. Így annak megkövetelésére, hogy az internetszolgáltatók, a "tartalmak" nyilvánosságra hozói és a számítógépek gyártói ellenőrzés-biztosító kódokat, eszközöket alkalmazzanak, illetve gyártsanak, nem zavarva a szabad felhasználást. (MKK-NIG)