Térségi terv új alapokon

A dunaújvárosi kistérségben 1990-től jelentős gazdasági átrendeződés figyelhető meg, de a terület gazdasági struktúráját továbbra is az ipar, a vaskohászat határozza meg. A Dunaferr gazdasági helyzetével, illetve tervezett privatizációjával kapcsolatos kérdések, a küszöbönálló kormányzati döntések arra ösztönözték a város vezetőit, hogy új alapokra épülő térségi tervet készítsenek.

A programcsomag tavaly szeptemberben készült el, az európai uniósalapelveknek megfelelően. Deák Ibolya kistérségi megbízott szerint a 110 ezer lakosú kistérség mind a 18 településén - a Híd Egyesület koordinálásával - felmérték a lehetőségeket, az önkormányzatok hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, s folyik a terület jövője szempontjából legfontosabb projektek kiválasztása és kidolgozása.

Az egyik legfontosabb cél a gazdasági struktúraváltás és a munkahelyteremtő beruházások támogatása, a munkanélküliség csökkentése. A meglévő és a várható gondokon sokat segíthet a kormányzat által támogatott dunaújvárosi Duna-híd, valamint az M6-os autópálya, amely várhatóan 2006-ig elkészül. Dunaújváros és környéke mutatói alapján nem tartozik a 94 hátrányos helyzetű kistérség közé, de hosszabb távon kívánatos lenne új iparágak és szolgáltatások megtelepedése, s a városba koncentrálódott vállalkozások mellett a többpólusú gazdaság kialakítása - fejtette ki a kistérségi megbízott.

Dunaújváros önkormányzata 1995-ben alakította ki az ipari park első ütemét. Jelenleg újabb 200 hektáros terület előkészítése folyik. A térségi fejlesztési terv kiemelt projektjei közé tartozik a mintegy 2,5 milliárd forint összköltségű kerékpárút építése a Duna-parton, amelyet a Velencei-tó, illetve Sárbogárd felé el lehetne vezetni, bekapcsolódva ezzel a környék idegenforgalmi vérkeringésébe. Mezőfalván a tervezett termálfürdő és a köréje szerveződő szolgáltatások nyújthatnának jelentősebb számú munkalehetőséget a helybelieknek. A ka-rácsonyi postáról ismertté vált Nagykarácsonyban Mikulásfalva-projektet terveznek, Adony-ban kikötő és hajójavító építését, a Pusztaszabolcs területén fekvő Cikolán a Nemzetek völgyét, Kisapostagon pedig a repülőtér fejlesztését. Előszálláson és Adonyban a kastély hasznosítása a konferenciaturizmust szolgálhatná.

A tervek szerint az önkormányzatok a kistérségi megbízott közreműködésével felveszik a kapcsolatot a helyi vállalkozókkal is - a térségben 7700 működő vállalkozást tartanak nyilván -, hogy a hosszú távú tervek megvalósításába bekapcsolódjanak. Az eddigi munka eredményét igazolja, hogy a PHARE 2001. programjából sikerült a nők munkaerő-piaci reintegrációjára közel 60 millió forintot elnyerni. Ebből a gyesről visszatérő és a 40 év feletti, tartósan munka nélkül lévő nők munkába állását, vállalkozóvá válását segítik.