Újra jöhet a napi borstandolás

Ismét napi standolást kellene készíteni a bort, pezsgőt és köztes alkoholtermékeket (vermutokat) árusító vendéglátó-ipari üzletekben - áll a bortörvény módosításának tegnap elfogadott tervezetében. A nyilvántartás a beszerzett és értékesített árumennyiséget, illetve a zárókészleteket tartalmazná. A beszerzett árukat szállítónként és telephelyenként, a mennyiségeket a palackok, dobozok, kannák és hordók darabszámának feltüntetésével (kimérőedények esetében 20 literes pontossággal) kellene kimutatni. Az így összeállított nyilvántartást jövedéki ellenőrzésekkel vizsgálnák a hatóságok.

A szigorításokat az egyes agrártárgyú törvények jogharmonizációs módosításáról szóló jogszabálycsomag tartalmazza.

Borágazati vélemények szerint a változtatások hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a borhamisítás és az illegális kereskedelmi borértékesítés (adóelkerülés) ellen hatékonyabban lehessen fellépni. A napi standolást a jövedéki törvény - a bor jövedéki termékké válása, 2000. augusztus után - egyszer már előírta, ám azt csak néhány hónapig kellett alkalmazni. A vendéglátóipar tiltakozása nyomán ugyanis - egyéni képviselői indítvány elfogadásával - a parlament "kiiktatta" a rendelkezést.

Értesüléseink szerint a napi bornyilvántartás újbóli bevezetéséről nem volt egyetértés az illetékes minisztériumok között. A módosítási tervek eleve azért szerepelnek a bortörvényben, mert a pénzügyi tárca a jövedéki jogszabály korrekciójával nem értett egyet (így viszont a szigorítás több más alkoholtermékre nem terjedhet ki). Az agrár- és az igazságügyi tárca a napi standolás előírását így is támogatta, a GKM viszont ellenezte azt. A minisztérium szakértői úgy ítélték meg, hogy a napi nyilvántartás megoldhatatlan feladatot jelentene a kereskedőknek. Az agrártárca viszont azzal érvelt, hogy a standolást "a kereskedők naponta amúgy is elvégzik".

A borágazati szereplőket tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) támogatná a kereskedelmi szigorításokat. Horváth Csaba, a szervezet főtitkára lapunknak elmondta: ma a vendéglátóüzletek egy számlával akár egész éves forgalmukat lebonyolíthatják, csupán arra kell ügyelniük, hogy mindig a számlán szereplő mennyiségnek megfelelő borkészletük legyen. Ezért a napi nyilvántartás hiánya kedvez a számla nélküli (illegális) boreladásnak, ami egyrészt adóelkerüléssel jár, másrészt teret enged a borhamisításnak. A HNT szerint a 3 millió hektoliteres éves belföldi borforgalom egyharmadát a vendéglátóüzletek bonyolítják le,

vagyis a napi standolással egymillió hektoliternyi bor eladása válna ellenőrizhetőbbé.

Egyes vélemények szerint a vendéglátó-ipari lobbi alapvetően azért ellenzi a napi készletnyilvántartást, mert "nem akarja valós forgalmát feltárni". Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke ezt cáfolva közölte: a változtatások az elviselhetetlen adminisztrációs terhek miatt okoznának megoldhatatlan gondokat. Elméletileg ugyanis aprólékos nyilvántartást kellene készíteni műszakváltáskor és üzletzáráskor is. Ha pedig a kimutatásokba hiba csúszna, az ellenőrzéskor súlyos bírságot kellene fizetni.

A napi standolás előírása országosan 100 ezer üzletet érintene hátrányosan - közölte Antalffy. A vendéglátósok a felesleges zaklatás és adminisztráció miatt vélhetően csökkentenék választékukat, így a nyilvántartási kényszer ártana az idegenforgalomnak és a borkultúrának is. Ezért az ügyvezető elnök szerint a borhamisítás ellen nem ily módon, hanem a cukor jövedéki termékké nyilvánításával lehetne hatékonyan fellépni. Ezzel ugyanis ki lehetne szűrni azokat, akik nagy tételben borpancsoláshoz szereznek be cukrot. Mint ismert, ma napirenden van a cukorértékesítési szabályozás megváltoztatása. Az elképzelések szerint a cukor nem válna jövedéki cikké, de a jövedéki törvény módosításával vagy rendeleti szabályozással jelentősen szigorodnának a belföldi értékesítési előírások.