Zsúfoltakká váltak az EU-tanácstermek

Brüsszel



A jelek szerint a csatlakozó országok delegációit egyelőre jobban meglepte az EU-tanácsi munka számos következménye, mint a mai tagokat az a tény, hogy újabban tízzel több ország küldöttsége üli körül a tárgyalóasztalokat Brüsszelben. Emlékezetes, hogy a csatlakozási szerződés április 16-i aláírása óta mind a tíz leendő tagállam "aktív megfigyelői" státust nyert a tanácsi üléseken.

Az első tanulságokat felmérve mindenekelőtt "újoncoldalon" okozott egyes országoknál gondot, hogy az "aktív megfigyelés" nemcsak az 1-2 havonta esedékes különböző miniszteri szintű találkozókat érinti, még csak nem is a nagykövetek átlagosan heti egy ülését, hanem a mindezek keze alá dolgozó 157 munkacsoportét is. Normális esetben ez utóbbiakban is minden tagország minimum egy-egy szakdiplomatával képviselteti magát, és többnyire úgy illik, hogy már itt megérlelődjön a döntésre szánt dosszié, mielőtt a nagykövetek tanácsa (COREPER) elé kerül. Nos, a jelek szerint egyes csatlakozó országoknak fejfájást okoz, hogy a tagság előtti létszámukból lehetőleg minél több, számukra fontosnak tűnő munkabizottságba rendszeresen küldeni tudjanak munkatársat.

Sokak számára sokkolóan hatott az ülésekkel együtt járó dokumentumáradat is. A heti nagyköveti ülés több tucat napirendi pontját feldolgozó "irodalom" 300-500 oldalas is lehet. Tanácsi források szerint az első alkalmakkor sokan megvallották az "újoncok" közül, hogy egyszerűen nem volt idejük mindent megfelelő módon elolvasni.

Ez utóbbiak köréből egyesek azt is elismerték, hogy meglepte őket a különböző tanácsi testületekben zajló vita brutális nyíltsága. "Talán azt hitték, hogy itt is ENSZ-stílusú cizellált diplomáciát játszunk. Valójában szókimondó érdekérvényesítés zajlik, konkrét dolgokról és konkrét érvekkel" - jegyezte meg erről az egyik veterán EU-diplomata. "Tiszteletköröket futni nincs időnk" - tette hozzá.

Sokat számít az is, hogy a most beülő diplomaták még nem ismerik a korábbi viták kimenetelét, hangütését. "Egyelőre a stílusban érződik a legnagyobb különbség" - jegyezte meg erről egy tanácsi bennfentes. A külügyminiszterek informális találkozójára például a belga-luxem-

burgi-francia-német "védelmi csúcs" után került sor, amelyet egyes leendő tagországbeli politikusok sokkal élesebb kommentárral illettek, mint például a történetben igazából érintett brit diplomácia képviselői. "Igen, mert ők az évtizedek során már megszokták, hogy mindenféle formációk meg kezdeményezések jönnek-mennek, nem kell rögtön végletekkel reagálni" - mutatott rá az idézett forrás.

A legnehezebb az újak számára minden bizonnyal annak megtanulása lesz, hogy a munkaüléseken nagyon rövid idő alatt hatalmas mennyiségű témakörrel kell folyamatosan megbirkózni. Valójában nemcsak hogy tiszteletkörökre nincs idő, de tényleges információt nem kínáló felszólalásokra sem. "Csak az szól hozzá, akinek konkrét ellenvéleménye van, vagy érdemi módosítást kezdeményez. Aki egyetért, az hallgat" - mutatott rá egy régi "COREPER-es", hozzátéve, hogy "másként nem is győznénk". Ebben egyébként a jelek szerint az újoncok egyelőre jól vették a lapot. Kerülték az időrabló felszólalásokat, és tartották magukat a néhány perces időkerethez is. Olyannyira, hogy tanácsi vélemények szerint kedvező hozzáállásuk még azon régiekre is fegyelmezőleg hatott, akik korábban esetleg hajlamosak voltak a bőbeszédűségre.

Ami a munkakörülményeket illeti, ténykérdés, hogy a jelenlegi üléstermeket nem 25 delegációra méretezték, s emiatt sok esetben szűkösek. De, mint bennfentesek állítják, egyelőre ez sem okozott megoldhatatlan problémát. Azt pedig, hogy a leendő tagok már most, kezdettől fogva ott lehetnek egy-egy témakör formálódó vitáiban, általában hasznos dolognak tartják. "Mindig jobb egy-egy kérdés felmerülésekor azonnal további szempontokat felvetni, mint a végeredménnyel szemben ellenvéleményt hangoztatni, s ezzel útjában állni valamely ügy lezárásának" - mutatott rá ennek kapcsán egy veterán diplomata. Az újaknak egyelőre nincs szavazati joguk, de mivel így idejekorán értesülnek mindenről, valamely aggasztóan tűnő téma felmerülésekor azonnal kérhetnek kétoldalú konzultációt, ahol formálisan is kifogással élhetnek.

Mindez viszont fokozottabb felelősséget ró a tárgyalóküldöttség honi hátterére is. Egy-egy kérdés sok lépcsőfokot megjár, a munkacsoporttól a miniszterekig, és esetleg más tárcák napirendjére is rákerül. Csak az az ország reménykedhet hatékony érdekérvényesítésben, amelyik el tudja érni, hogy az adott témáról valamennyi szinten és valamenynyi szaktárca esetében delegátusai ugyanazt mondják - emlékeztetnek Brüsszelben.