Gyula a régió vezető turisztikai centruma

A dél-alföldi régió turizmusában Gyula város ma is vezető szerepet tölt be, a gyógyfürdő-szolgáltatások és a nyári várszínházi műsorkínálat mellett térben és időben rendkívül széles programsorozattal jelenik meg a piacon. A régióban a város elsőként nyújt valódi kistérségi turisztikai kínálatot, több napra itt tudja tartani a látogatókat. A Békéscsaba, Békés, Doboz-Szanazug, Szabadkígyós csokorba gyűjtött kínálata a kistérség turisztikai, természeti és történelmi kincseinek valódi keresztmetszetét reprezentálja.

A növekvő turistaforgalmat jelzi, hogy a vendégéjszakák száma Gyulán 2000-ben átlépte a 160 ezret, s 2002-ben a regisztrált vendégéjszakák száma 169 ezerre nőtt. A befizetett idegenforgalmi adó összege is a vendégforgalom növekedését jelzi, 2002-ben 50,3 millió forint volt, tízmillió forinttal több, mint az előző évben. A régió városai közül Gyulán fizetik be a legtöbb idegenforgalmi adót, olyan városokat előz meg, mint Eger, Debrecen és Kőszeg.

A gyulai székhelyű Magyar Turizmus Rt. Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója, Albel Andor elmondta: a közép-békési települések az idén először rendezték meg a Közép-békési Tavaszi Fesztivált. A nagy érdeklődésre tekintettel a jövőben minden évben a közös fesztivál jelenti majd a szezon nyitányát, így Gyula mint a térség vezető városa szintén ezzel debütál, bővítve a sokszínű nyári programkínálatot.

Gyula idegenforgalmi lehetőségei számos tartalékot rejtenek, a szakember véleménye szerint nagyobb odafigyeléssel és az idegenforgalmi beruházások erőteljesebb ösztönzésével a városnak minden esélye megvan arra, hogy néhány éven belül az európai országok részéről is nagyobb legyen az érdeklődés iránta. A gyulai polgárok Gyulai vár és Kastély Közalapítványa a város támogatása mellett kezdeményezi, hogy a Vár és a kastély környéke, a hajdan vízzel körülvett szigeterőd területe is legyen a világörökség része a történelmi históriával együtt. Az idegenforgalmi befektetők egyelőre csak óvatosan közelednek az ország keleti határára, ami lehetőségei mellett is korlátozza a város idegenforgalmi ágazatának látványos előrelépését. Az ITDH 12 magyarországi kastélyt ajánlott ki az előző ciklusban külföldi befektetők részére. Valamennyi elkelt, egyedül a gyulai Almásy-kastély nem talált gazdára, pedig a portfólió legértékesebb ingatlana volt.

Albel Andor kitért arra: az idegenforgalmi befektetések bővülése veszélyeket is hordoz, amire Gyulának már most célszerű felkészülnie, városfejlesztési és területrendezési szabályozással korlátozni a zsúfoltságot, megőrizni és megvédeni az élhető kisvárosi miliőt. A regionális idegenforgalmi bizottság az idei évben Study Tours programokkal kívánja népszerűsíteni a régió idegenforgalmát a külföldi utazási irodák és befektetők körében. A program egyik fontos állomása lesz Gyula. A történelmi fürdővárosnak is élnie kell azzal a lehetőséggel, amit az úgynevezett fapados légi forgalom hozott Magyarországra. Igen sok turista érkezik konkrét úti cél nélkül Budapestre, akiket jó programajánlattal és tranzitutaztatással könnyen el lehet vinni bármelyik vidéki városba. Gyulán mindig van szabad szálláshely, a városban a szállodai kapacitás 4500 fős. Sok az új panzió, ahol 250 az összes férőhely száma. A szállodai férőhelyszám 2000, ebből a legnagyobb arányt a Hőforrás képviseli. A magánszálláshelyek száma ezer körüli, a kempingszállások száma 900, s a motelként működő régi vállalati üdülőkben 300 vendéget tudnak fogadni. A szállodák közül az Erkel, a Park Szálló és a Hőforrás egyénre szabott egészség- és wellnesskúracsomagot ajánl a rekreációs céllal érkező vendégek számára. Az elmúlt év statisztikai adatai alapján a Gyulára látogató hazai turisták 40 százaléka aktív dolgozó, 60 százalékuk nyugdíjas. A látogatók körében végzett felmérés szerint 61 százaléknak van igénye túracsomagra és testreszabott egészségprogramra.