Lakás: adó-jóváírási variációk

Az átalakuló lakástámogatási rendszer szigorításai révén éves szinten az idén mintegy 18,5 milliárd forinttal csökkennek a központi költségvetés lakás célú kiadásai (az év végéig értelemszerűen már csak ennek a felével).

Jövőre további megtakarítások várhatók, ugyanis nem titkolt kormányzati szándékok szerint változni fog a kedvez-ményes hitelek utáni adójóváírás gyakorlata. Jelenleg a törlesztőrészlet 40 százaléka, legfeljebb évi 240 ezer forint írható le ilyen jogcímen az adóból.

A lakáshitelhez kapcsolódóan igénybe vett adókedvezmény 2001-ben 5,6 milliárd forint volt, tavaly ennek valamivel több mint a duplája.

Három javaslat körül folynak a viták, a Pénzügyminisztériumban kapott információ szerint az ősszel a parlament elé kerülő adókoncepció tartalmazza majd a végleges változatot. A legradikálisabb elképzelés szerint egyáltalán nem adnának adó-visszaigénylési lehetőséget a kedvezményes hitelek után. Egyelőre az a terv a "legnépszerűbb", amely szerint a jövőben az adójóváírást csak a törlesztés kamatrészére lehetne igénybe venni, a tőkerészre nem járna. Ez a megoldás a futamidő első éveiben nem érezteti a hatását sem a hitelfelvevőknél, sem pedig a költségvetésben, mert a banki gyakorlat szerint az első időben csak kamatfizetés történik, s ezt fokozatosan veszi át a tőketörlesztés (így lehet ugyanis csak megoldani, hogy egyenletes legyen a havi visszafizetési teher). Vagyis a törlesztés első időszakában még maximálisan ki lehet használni az adó-jóváírási engedményt.

Egy másik elképzelés szerint megfeleznék a kedvezményt, 120 ezer forint lenne a maximálisan visszaigényelhető adó összege. Ezt a javaslatot támogatja Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója, aki szerint ez a változat költségvetési szempontból a legcélravezetőbb, hiszen a hatása már a legközelebbi adóbevallási időszakban érzékelhető. Ugyanakkor igazságosabb is, mint az előbbi variációk: csak azoknak romlanak a pozíciói, akik jobb módúak lévén, ki tudták használni a maximális hitelfelvételi lehetőséget. Azok, akiknek csak néhány milliós hitel felvételéhez voltak meg az anyagi kondíciói, a jövőben sem járnának rosszabbul. Varga Dénes szerint éppen az volt a kedvezményes lakáshitelezés célja, hogy a szegényebb rétegek is megoldást találhassanak lakásgondjaikra, nem pedig az, hogy a gazdagok kapjanak ingyenes hitelt befektetési célú lakásvásárlásaikhoz.

Felmerültek egyébként olyan elképzelések is, hogy a jövedelmekhez kellene kötni az adó-visszatérítés mértékét, ám ezt szakemberek nem tartják megvalósíthatónak. Nehéz ugyanis megmondani, hol kell meghúzni a határt, ráadásul a valós jövedelem felmérése is nehézségekbe ütközne. Az egész szisztéma meglehetősen komplikált lenne - vélekednek.

A módosításokról szóló kormányrendeletet egyébként Medgyessy Péter kormányfő már aláírta. Ennek eredményeként a jogszabály június közepén hatályba léphet.