Mérséklődik a magyar előny

Mérséklődött a külföldi tőkéért folyó versenyben a magyar gazdaság relatív előnye - állapítja meg az Ecostat kutatóintézet kiadványa. Mindez annak ellenére következett be, hogy az EU, illetve a kelet-közép-európai térség tőkevonzó esélyei javultak.

Pedig a közvetlen tőkebefektetésekre szükség lenne, mert ezek nélkül a gazdaság további gyors modernizációja nehezen oldható meg - vélik a szakértők. 1999 közepe óta a folyó fizetési mérleg hiányát nem a tőkeimport finanszírozza, így a magyar gazdaság eladósodása folyamatosan nő. (Az első negyedévben mintegy 1 milliárd euróval emelkedett a nemzetgazdaság külfölddel szembeni adóssága.) Magyarország a tőkebevonás új korszakába lépett, a növekvő bérnyomás, a recesszióba hajló világgazdaság és az erősebb forint szintén a tőkebeáramlások ellen hat.

A nemzetközi erőforrás-bevonásoknál figyelembe kell venni, hogy a tulajdonosi részesedések mellett nő a tulajdonosi hitelek szerepe is. A 90-es évek elején ez a forma nem is létezett, ma már évente körülbelül félmilliárd euró értékben a külföldi tulajdonos így finanszírozza magyarországi kapacitásainak bővítését. Ezzel együtt a működőtőke beáramlása stagnál.

A kelet-közép-európai térség a transznacionális vállalatok egyik bázisává vált, ugyanakkor az alacsony bérekkel való tőkevonzás már nem lehet alternatíva. Mivel a tőkevonzásnál alkalmazható kedvezmények köre a WTO dohai fordulója után, illetve az EU-csatlakozással is szűkül, nagy kihívás lesz megtartani a nagyobb hozzáadott értéket előállító, exportorientált cégeket. Ehhez szükségszerű út a vállalati k+f tevékenység, a szolgáltatások színvonalának emelése, a naprakész szakképzett munkaerő képzési programjának tudatos stratégiája, a szolgáltatásexport növelése, a hatékony pénzügyi, infrastrukturális hálózatok továbbfejlesztése, állítják a kutatók. (VG)