Nincs "szlovák kiskapu"
Aligha kell arra számítani, hogy a magyar cégek és magánszemélyek tömegesen fognak Szlová-kiába "átigazolni" adózás szempontjából, ezzel kihasználandó a pozsonyi kormány által tervezett adózási kedvezményeket. Mint arról beszámoltunk, Mikulás Dzurinda kormánya a múlt héten döntést hozott arról, hogy egységesen 19 százalékos kulcsot vezetnek be a társasági nyereségadóra, a személyi jövedelemadóra és az általános forgalmi adóra (VG, 2003. május 28., 2. oldal).
Ez elvben vonzó lehetne azon hazai vállalkozások számára, amelyek nem kívánják újrabefektetni a nyereségüket, hiszen a kifizetett összegek után itthon osztalékadót kell fizetni, mindössze a visszaforgatott nyereségre érvényes a szlovák tervezetben szereplővel versenyképes (18 százalékos) elvonási kulcs. Nincs más teendő, mint szlovákiai telephelyet alapítani, és ott adózni? Aligha. A Budapest és Pozsony között 1993-ban kötött beruházásvédelmi egyezmény kizárja ugyan a kettős adóztatást, azonban előírja, hogy a külföldön megtermelt, a hazainál alacsonyabban adóztatott, majd hazahozott nyereségre a kinn megspórolt adót itthon le kell róni.
A magánszemélyeknek ennél is vonzóbb perspektívát kínálhat az, hogy az ottani alacsonyabb kulcs alapján adóznak. Az adóhivatali bejelentkezéshez Pozsony ideiglenes tartózkodási engedély megszerzését írja elő feltételként, amit a belügyi szervek szlovákiai üzleti tevékenység, munkavállalás, tanulás, tudományos tevékenység vagy családegyesítés esetén adnak meg. A magánszemélyek kettős adóztatását kizáró egyezmény 1995 óta létezik. Itt is belép azonban a vállalatok számára kemény korlátot jelentő "lefölözési" szabály: a külföldön megszerzett jövedelem csak akkor nem adóköteles itthon, ha az elvonási kulcs az illető országban eléri az itthonit. Ellenkező esetben a különbözetet be kell fizetni a magyar adóhatóságnak.
