Európa a nemzetek közössége

Brüsszel



A római szerződésnek az volt a dolga, hogy közös piacba szervezze a leendő tagországokat. A mostani szerződéstől azt várjuk, hogy keretet nyújtson Európa jövőbeni fejlődésének, gazdasági, pénzügyi, monetáris vagy politikai értelemben egyaránt. Úgyhogy sokkal hosszabb távú projektről van szó - fejtette ki Valéry Giscard d'Estaing konventelnök azon a szűk körű sajtóbeszélgetésen, amelyet a szerdán kezdődött utolsó plenáris fordulót megelőzően tartott, s amelyen magyar részről a Világgazdaság tudósítója vett részt. Giscard szerint a konvent alapvető dilemmája kezdettől fogva annak behatárolása volt, hol teremtsenek egyensúlyt a két intézményi forma, a közösségi és a kormányközi intézmények között.

"Ezt a vitát tavaly tavasszal kezdtük, és csak ősszel zártuk le, amikor bemutattuk első szövegvázlatunkat." A mögötte húzódó felismerés lényege az volt, hogy valójában ötvözni kell tudni a két tényező - a közösségi és a kormányközi eszközrendszerek - lényegi elemeit.

Legegyértelműbb előrelépést a konvent elnöke a döntéshozásban lát. "A parlament és a tanács közötti együttes döntés kiterjesztése nagyon jelentős fejlemény." Úgy véli egyúttal, hogy éppen a csatlakozók miatt helyes volt minden tényleges változással várni 2009-ig. Így az új tagok is részt vehetnek az addig létezett mechanizmusok működésében.

A sarokkérdéseket érintve Giscard a közös külpolitika kapcsán nem tartja reálisnak annak többségi szavazáson alapuló menedzselését. "Az egész, erről szóló vita tévedésen alapul" - véli. Merthogy "nincs közös külpolitikánk, kivéve egyes területeket, ahol valóban van egy mélyülő együttműködés a diplomáciában. De itt sem a szavazás, hanem az álláspontok közelítése lehet az egyetlen munkamódszer."

Nem hisz a bizottsági elnök és a leendő EU-elnök posztjának összevonhatóságában sem. "Teljesen lehetetlen volna ugyanazon személy számára a mindennapi munkában egyszerre elnökölni a bizottság és a tanács üléseit." Azt a gondolkodást sem fogadja el ugyanakkor, amelyik klasszikus hatalmi-intézményi megosztást - a törvényhozási és a végrehajtási kompetenciák mechanikus elválasztásával - az EU esetében is automatikusan alkalmazná.

Tévedésnek minősíti a kisebb országok azon törekvését, hogy minden tag jelen lehessen az

Európai Bizottságban. "Annak fel nem ismerésén alapul ez, hogy a bizottság nem a tagországok képviseletének a fóruma. A közös európai érdekek kezelése, képviselete a dolga." A nem szavazó biztosok ötlete voltaképpen egy átmeneti megoldás kívánt lenni. "Elsősorban a leendő új tagok, valamint néhány kisebb mai tag kedvéért, hogy a hatékony bizottsági munka feltételeit biztosítsuk, de közben mindenki láthassa: mi is zajlik itt. Aztán ha meglátták, megszokták, hosszabb távon a bizottság maradjon annak, amire mindig is szánták: az európai érdekek közös tiszteletet élvező fórumának."

Lapunk azon felvetésére, hogy az alkotmány szövegtervezete miért nem tartalmaz utalást a kisebbségek kollektív jogaira, Giscard azzal válaszolt: "Azért nem, mert Európa új koncepcióján dolgozunk. Egy olyan koncepción, amelyben a kisebbségek természetesen védelmet élveznek majd. De nem a nemzeti rendszerek korábbi intézkedései okán. Hanem az EU új, átfogó szabályozása nyomán. A tolerancia, az emberek jogainak tiszteletben tartása, általában minden, az alapvető jogok chartájában, valamint az alkotmány első pontjában említettek miatt. "