Jó munkások a közép-európaiak

Igen elégedettek az eddig munkát vállalt kelet- és közép-európaiakkal az EU intézményei. "Rendkívül jól képzettek, nyelvileg igen tehetségesek és nagyon lelkesek" - dicsérte az Európai Parlamenthez került (egyelőre egyéves munkaszerződést kötött) új eurokratákat Yves Quintin, az intézmény személyzeti ügyekért felelős vezetője - írja az AFP. Quintin szerint "igazán felfrissítő és bátorító" együtt dolgozni velük.

A különböző uniós intézményekhez az idén tavasszal mintegy 400 kelet- és közép-európai került egyéves ideiglenes posztra, közülük mintegy negyven magyar. Az első állandó státusokat (a tíz új tag számára összesen 4210-et) májusban hirdették meg, ezekre összesen 37 908-an jelentkeztek, a magyaroknak meghirdetett 620 helyre 8467-en (VG, 2003. július 3., 1. oldal). A versenyvizsgák nyertesei 2004 májusától kaphatnak konkrét uniós állásajánlatokat.

Az ideiglenes posztokon dolgozó kelet- és közép-európaiak már éreztetik azt a kulturális váltást is, amit a bővítés hoz majd az unió intézményeibe: nagy többségük támogatta az USA iraki háborúját (szemben az e kérdésben igen megosztott mai tagállami eurokratákkal), s az utóbbiak körében ma még vezető francia nyelv számukra csak a harmadik. Ezt igazolják az állandó státusokra meghirdetett pályázatokra jelentkezők adatai is: 68 százalékuk angolul kíván versenyvizsgázni, 20 százalékuk németül s csupán 12 százalékuk franciául.

További eleme lehet a beindulófélben lévő kulturális "sokkhatásnak", hogy az unió történetében most először kerültek többségbe a jelentkezők között a nők. Egy érdeklődő lengyel hölgy úgy fogalmazott, hogy a sikeres karrierhez Lengyelországban férfinak kell lenni, Brüsszelben viszont nők is labdába rúghatnak. A jelentkezők többsége meglehetősen fiatal is, átlagéletkoruk 30 esztendő. Erik Halskov, a kiválasztásukat menedzselő Európai Személyzeti Felvételi Hivatal vezetője el is ismerte, hogy a bővítéssel az uniós intézmények személyzeti szempontból is "ismeretlen vizekre eveznek". (VG)