Bevezetik a felszólalási rendszert

Ma még a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) hivatalból vizsgálja a védjegylajstromozás valamennyi feltételét. Az MSZH emel kifogást akkor, ha az oltalmazni kívánt megjelölés másnak a jogát sérti. A felszólalási rendszerben viszont magának az érintettnek kell jeleznie azt, hogy egy megjelölés lajstromba vétele miatt az ő védjegyjogosultsága, vagy valamely személyhez fűződő joga csorbul. A közösségi oltalomra vonatkozó előírások átvételével - amelyek alapján az uniós szabályozás hazánkban is hatályosul, illetve egyetlen eljárásban védelmet lehet szerezni a magyar megjelöléseknek valamennyi tagállamban - ez lesz az egyik legmarkánsabb változás a hatéves védjegytörvény jogharmonizációs célú módosításában.

A védjegy jelentősége is nő a változó szabályozás nyomán mint árujelző a termékek és szolgáltatások azonosítására, megkülönböztetésére, a fogyasztó tájékoztatására szolgáló jogi oltalom. A védjegy a gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. A magyar cégek is egyre többen szereznek védjegyoltalmat, bejelentéseik száma 1999 óta évi négy-ötezer között mozog.

Jogsérelem esetén az uniós tagállamokban és a közösségi védjegyhivatalnál a felszólalási rendszert alkalmazzák. Az erre való áttérés azonban - szemben az átveendő szabályokkal - nem kötelező számunkra. A szakemberek mindenesetre úgy látják: a mostani hazai rendszer a piacgazdasági alapokon nyugvó hazai védjegykultúra kezdeti szakaszában megfelelően szolgálta az igényeket, de tovább kell lépni. A magyar vállalkozások érettek arra, hogy az állam iparjogvédelmi hatósága helyett maguk álljanak ki jogaikért. Egyébként, magánjogosultságokról lévén szó, okkal vethető fel, hogy azok érvényesítése nem állami feladat. A felszólalási rendszerre való áttérés a hozzáértők szerint a hazai védjegykultúra gazdagodását, megerősödését is elősegíti.

Az új védjegyszabályok tervezete az egyes iparjogvédelmi - benne a formatervezési minták oltalmát is érintő - és a szerzői jogi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részeként kerül ősszel a kormány, majd a parlament elé. (MKK)