Cél a versenyképesség javítása

Járai Zsigmond jegybankelnök is részt vesz meghívottként a mai kormányülésen, amikor a kabinet véglegesíti a "Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programjáról az uniós csatlakozás megalapozásához" címmel a Pénzügyminisztériumban készített előterjesztést. Az uniós előírások szerint a leendő tíz új tagállamnak augusztus 15-ig kell benyújtania az úgynevezett előcsatlakozási gazdasági programot. A dokumentumból kitűnik, a tavaly beadott hasonló anyagban szereplő, a kormány által akkor kidolgozott prognózis több ponton sem bizonyult helyesnek, egyebek között a GDP-növekedés ütemét, a kereslet szerkezetét, a reálbérek növekedési ütemét és a belső egyensúlyt illetően. A kabinet ennek magyarázataként egyrészt a várakozások ellenére elmaradt világgazdasági fejlődést jelöli meg. Kitér ugyanakkor arra, hogy a 2002-ben megalakult kormány nem tudta teljes mértékben felmérni azon tételek nagyságát, amelyeket költségvetésen kívüli forrásokból finanszíroztak (autópálya-építés), vagy amelyek később adósságátvállaláshoz vezettek (BKV, MÁV), de ide sorolják a Magyar Fejlesztési Bank veszteségeinek rendezését is. Mindemellett a dokumentum ismételten kitér arra, hogy a 2000-2001-ben a reálbér-növekedést, valamint a belső kereslet bővülését indukáló intézkedések hatása olyan mértékű, melynek kisimítása egy évnél több időt vesz igénybe.

A kormány célja - szögezi le a dokumentum - az ország versenyképességének javítása, a beruházások ösztönzése, az uniós támogatások hatékony felhasználását biztosító intézmények fejlesztése, a regionális különbségek mérséklése. A fiskális politika fő célja a 2003-as kiigazgatás folytatása és következetes véghezvitele, annak keresletszűkítő hatása az elkövetkezendő időben is fennmarad - hangsúlyozzák a program készítői. A kormány úgy számol, hogy az elkövetkezendő esztendőkben évente egy százalékponttal mérséklődhet az államháztartás finanszírozási szükséglete, így a prognózisok szerint 2005-ben 3, 2006-ban 2,5 százalék alá csökkenhet. Az előterjesztésben úgy vélik, a bruttó államadóság GDP-hez viszonyított aránya a jelenleg is 60 százalék alatti mértékről a kormányzati ciklus végéig 54 százalékra csökken. A bruttó hazai össztermék növekedési üteme az idei 3,5-ről 2006-ra fokozatosan 4,5 százalékra bővül. Az inflációs várakozás szerint a pénzromlás mértéke a tavalyi 5,3 százalék után az idén még csökkenhet, 4,8-5 százalékra, jövőre azonban már nő, 5-5,5 százalék között alakulhat, majd 2005-ben 4, 2006-ban pedig 3 százalék prognosztizálható. Az árfolyam-politikáról szólva a program egyebek között kitér arra, hogy kommunikációs hiba és a piac túlreagálása egyaránt szerepet játszott a forint árfolyamának zuhanásában, a magyar fizetőeszközt a 250-260 forint/euró sávban tartanák.

A Brüsszelnek szánt beszámolóban a kormány elismeri, hogy jövőre - átmenetileg ugyan, de - nőnek az adóterhek, mert a büdzsé összeállításakor nagyobb bevételeket kell biztosítani egyebek közt a felzárkózást segítő infrastrukturális beruházások, a csatlakozás költségei és a közszférában a keresetek reálértékének megőrzése végett. Így a kormány az szja-rendszerben meglevő kedvezmények szűkítésére és az áfakulcsok módosítására készül. A lakossági jövedelempolitikát illetően a beszámoló szerint a termelékenység dinamikáját meghaladó reálbér-növekedés nem tartható.

A kiemelt prioritások között a kabinet megerősíti a már több fórumon, illetve kormányprogramban is hangsúlyozott elemeket, így a közúthálózat és a vasútvonalak fejlesztését, az egészségügyi reform befejezését, a korrupció visszaszorítását és a régiók kialakítását, fejlesztését. Az elsőbbséget élvező célok körében említik emellett a gyermekes családok lakáshoz jutásának támogatását és a bérlakás-építési programot.

A kormány 420 kilométer új gyorsforgalmi út átadásával, további 425 kilométer gyorsforgalmi út kialakításával, valamint 803 kilométer gyorsforgalmi út építésének elkezdésével számol a következő három évben. (DG-TE)