Év végén megkezdődhet a kórház-privatizáció

Megjelentek a kórháztulajdonosoknál az egészségügy lehetséges külföldi és hazai befektetői. Az alkotmánybírósági beadvá-nyoknak ugyanis nincs jogvesztő hatálya, így július elsején hatályba lépett a kórháztörvény, amelyhez három végrehajtási rendeletet fogadott el a kormány. Folyamatban van továbbá a még szükséges miniszteri rendeletek előkészítése is.

A kormányrendeletek egyike az új gyógyítási minimumfeltételekről szól. A hat éve hozott szabályozás ugyanis olyan feltételeket írt elő, amelyeket máig nem tudtak teljesíteni az intézmények. Az akkori becslések szerint az ingatlanok állagának rendbetételéhez és az elavult műszerek cseréjéhez 150 milliárd forintra lett volna szükség, ezért a rendelet egyes paragrafusai fokozatosan léptek volna hatályba. Azonban az idő túhaladta az akkori szabályozást. S mivel a gyógyintézmények - éppen a minimumfeltételek hiánya miatt - csak

ideiglenes működési engedélyt kaptak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ), továbbra is ennek birtokában gyógyíthatnak, ám fel kell készülniük az új minimumrendszer teljesítésére. Ez utóbbi nem a kórházra mint egységre írja elő a feltételeket, hanem egy-egy egészségügyi szolgáltatásra, beavatkozásra. Így előfordulhat, hogy egy jól felszerelt, kitűnő szakmai gárdával bíró kis kórház ortopédiai osztályát az eddig csak egyetemi klinikákon végzett beavatkozás ellátására akkreditálják. Lényeges, hogy a működési engedélyek mellett érvényes felelősségbiztosítása is kell hogy legyen a gyógyintézménynek.

A kormányrendelet részletezi azt is, hogyan alakulhatnak át a költségvetési intézményként gyógyító kórházak és rendelők alapítvánnyá, különféle gazdasági társasággá. Amennyiben az intézmények tőkebevonással kívánnak a továbbiakban működni, ellátási szerződést kell kötniük a tulajdonossal. Ez pályáztatással, s nem közbeszerzési eljárással történik. A pályázatot a tervezett átalakulás előtt hat hónappal meg kell hirdetni, így legkorábban ez év végén kezdődhetnek meg az átalakulások a gyógyítóágazatban. A tulajdonszerzéshez vagyoni biztosítékot kell felmutatni, ami lehet készpénz vagy hitelgarancia. Összege az intézmény évi tb-bevételének egytizenketted része a kórházaknál és szakrendelőknél. A háziorvosoknál nincs vagyoni biztosíték.

A gazdasági társasággá alakuló önkormányzati, állami gyógyintézmények számára a korábbinál egyszerűbb lesz a működési engedélyek beszerzése. Nem kell a főhatósághoz menni érte, azt a helyi városi ÁNTSZ-nél lehet kérvényezni. Amennyiben az egészségügyi egység a székhelyén is nyújt szolgáltatást és telephelyei is vannak, a működési engedélyt a székhelyre és a telephelyekre külön-külön kell igényelnie az illetékes városi, megyei tiszti főorvostól. A szakellátást végzőknél az engedély 17 ezer forint, s szakmánként (mint például fülészet, szemészet, sebészet) további 2800. Az is egyszerűsíti az engedélyezést, hogy míg korábban a kérelemben fel kellett sorolni valamennyi dolgozó nevét, s ha változás történt a létszámban, azt is szükséges volt bejelenteni, ezután a tulajdonosnak kell nyilatkozni az előírt létszám meglétéről.

Lényeges, hogy megszűnnek a jelenlegi alvállalkozói szerződések, amelyeket a kórházzal vállalkozási viszonyban lévők kötöttek meg alvállalkozóikkal. Ehelyett közreműködői tevékenységre lehet szerződést kötni, közvetlenül a kórházzal. A jelenlegi szerződések (az ügyeleti vállalkozóiak is) azonban 2004. december 31-ig érvényesek. A speciális egészségügyi ellátásra (mentés, vérellátás) kizárólag az egészségügyi miniszter engedélyével lehet közreműködői szerződést kötni. A háziorvosi szerződéseket az új törvény nem érinti, csak akkor, ha a jelenlegiek ellentétesek az előírásaival, ám erre kicsi az esély. A közreműködői feladat ellátására először az ott dolgozókat, belső pályázattal kell felhívni. Ha közülük nincs jelentkező, értékhatártól függően közbeszerzési eljárást kell kiírni a tevékenységre.

Az egészségügyi szolgáltatókról és a közszolgáltatások szervezéséről rendelkező jogszabály célja az ágazat tőkebevonással való korszerűsítése, de az átalakulás nem kötelező. Becslések szerint a következő tíz évben 1500 milliárd forintot kell invesztálni az egészségügybe, ám a költségvetés szűkös forrásai ezt nem teszik lehetővé. A jogalkotók azt remélik, ez idő alatt 300-350 milliárdos magántőke gazdagíthatja az ellátói rendszert.